Page 176 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

174 Műveljük a médiát! 5.4.2. Médiaműveltség a tanórán: az integráció lehetőségei A 6. fejezetben részletesen foglalkozunk az iskolán kívüli és belüli médiatudatos- ság fejlesztésével. Ezúttal mindössze néhány gyakorlati példával világítjuk meg a médiaműveltség tantárgyi oktatásba történő integrálásának lehetőségét. A médiaműveltség az új Nemzeti alaptantervben (Nat-2012, 2012) kiemelt fej- lesztési terület, műveltségterületeken és tantárgyakon áthúzódó készség- és képes- ségkritérium. A tantárgyak keretében elsajátítandó ismeretek ugyanakkor nem mindig nyújtanak elegendő útmutatást arra nézve, hogyan lehet és érdemes beépí- teni a médiatudást a tantárgyiba. A legkézenfekvőbb tanács: a tantárgyi példákat– amikor van rá lehetőség – cseréljük fel a médiából vett példákra (Scheibe–Rogow, 2012) Háború és selfe Az újmédia által kínált lehetőségek lehetővé teszik a mindennapi ember tapasz- talásaiból, narratíváiból kialakuló szóbeli (oral) – képi (visual) történelem szü- letését Lev Manovich és kollégái 2014 februárjában egy ilyen különleges, pél- daértékű projektet indítottak el az Ukrajnában zajló, az orosz–ukrán feszültséget kiélesítő tüntetések, polgárháborús események kapcsán. A február 17-étől 22- éig tartó, hat napot felölelő vizsgálat a „The Exceptional & The Everyday: 144 Hours in Kiev” (Különleges és a hétköznapi: 144 óra Kijevben) címet kapta. Manovich arra volt kíváncsi, hogy mit mondanak el a vizsgálat hat napján Kijevben az akkor ott jelen lévők (ott élők vagy tartózkodók) Instagramra fel- töltött képei az életről, az emberek személyes benyomásairól. 6165 Instagram- használó 13 208 képét és 5845 egyedi címkéjét elemezték. A békésebb időben jelentkező szociálismédia-aktivitásokkal való összehasonlítás végett a 2014. február 24. és május 24. közötti időszakból is letöltöttek mintegy 400 000 meg- osztott képet Az elemzés meglepő eredményt hozott. A világ hírmédiumai ebben az idő- ben Kijevet (és a forradalmi középpontot, a Függetlenség terét, illetve az egész országot) harcban álló, háborús helyszínként mutatták be, ahol demonstrációk, összecsapások, véres forradalmi események dúlnak, ahol az emberi élet átha- tóan konfiktusos. Az Instagram, a társas valóság digitális lenyomata azonban egészen más képet mutatott. Az ugyanott, ugyanakkor jelen lévő vagy részt vevő emberek megosztásai egyfelől hétköznapi életük mozzanatait mutatják: selfe-jeiket, reggeli öltözetüket, élményeiket, aktuális kulturális eseményeket. Másfelől a forradalom képeit, kiégett autókról, épületekről, harcokról. Az Instagramon a kivételes és a hétköznapi párhuzamossága jelent meg, egy össze- tett és emberi, közösségi történet, amelynek kifejezőereje jelentősen eltért a hír- médiumok háborúretorikájától. Természetesen nem az áldozatok heroizmusát