Page 171 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

Aczél PetrA: Médiaműveltség 169 nem az utóbbihoz áll közel, eszerint tehát alapjog, és nélkülözhetetlen szerepe van a társadalomban, a munkaerőpiacon, az egyéni és közösségi érvényesülésben. Mindazonáltal – amellett, hogy szükségességét általánosan elismerik – a mé- diaműveltség oktatását számos vita övezi. Ezeket összegezte 1998-ban Reneé Hobbs tanulmánya, olyan nézetkülönbségekre mutatva rá, amelyek ma is érvénye- sek (Hobbs, 1998) Az első ilyen vitás pont, hogy vajon feladata-e a médiaműveltségnek megvéde- nie a fatalokat a média káros hatásaitól. A válasz csak elsőre egyértelmű. Ha job- ban belegondolunk a védelmező gondolkodás – amely a rossz média és az ártatlan használó megtévesztően leegyszerűsítő viszonyára épül – mögött egyfajta norma- tív, egynemű, tanári értékrend is működhet, amely kizárja a többféle megközelítés és vélemény lehetőségét, csökkenti az önálló gondolkodásra, így az önvédelemre való képességet A médiatudatosságot oktató tanár ebben a keretben az igazság és a szabályok forrásává válhat, aki a helyes-helytelen, jó-rossz eleve meghatározott rendszerébe vezeti be a diákot: igazoltat ahelyett, hogy beavatna Ugyanakkor a médiatudatosság oktatása nem válhat puszta merengéssé, elvi sokhangúsággá, etikai-morális alapjait vállalni és érvényesíteni igenis feladata a tanárnak. Ez a ké- tely nem csupán a médiatudatosságot oktatókat foglalkoztatja, hanem a szülőket is. Jó-e, ha nincs otthon televízió, mobiltelefon, ha a gyerek – legalább otthonában – nem találkozik ezekkel a készülékekkel? Nincs egyértelmű válasz, biztos recept, hiszen emberi-kulturális kontextusokról beszélünk. Van olyan család, amelyben működik és élhető ez az „elvonókúra”. Másutt – és inkább ez látszik kivitelezhető- nek – a vakcináció, az enyhe „fertőzéssel” történő védelem teszi a médiával kap- csolatban is önálló gondolkodóvá a fatalt. A nézeteltérések második nagy csomópontjában a médiaműveltségnek és a mé- diatartalom-előállítás oktatásának kapcsolata áll. Sok tanár és szakember úgy véli, hogy annak, aki érti a médiát, az előállításához is értenie kell. Tehát képessé kell válnia arra, hogy ne csak befogadja, hanem létre is hozza: műsort, újságot, adást, kiadványt, honlapot kell szerkesztenie, programoznia, alkotnia A vélemény alap- jául az a feltételezés szolgál, hogy a médiaprodukcióval demisztifkálható, leleplez- hető a média mágikus világa, és kialakítható egyfajta laboratóriumi környezet a kreatív és kritikai készségek együttes árnyalására Akik ezzel a felfogással ér tenek egyet, a médiatudatosságon belül forgatókönyvírást, fényképezést, honlapkészítést, kameratréninget is tanítanak. A brit és kanadai iskolákban ezek a feladatok jellem- zően megjelennek a médiaműveltség, médiaértés oktatásában. A médiaprodukció tanítása ugyanakkor kétféle lehet. Az expresszív oktatás az előállításban elsősorban a megértést, az értelmezést, a ráébredést és az önkifejezést hangsúlyozza. A média- produkció elsajátítása ebben az esetben tehát a kreatív kifejezésen keresztül szolgál- ja a kritikai készség és az önrefexió fejlesztését. A szakmai oktatás ezzel szemben a technikai kompetencia kialakítására, a technológiai ismeretek átadására törekszik Míg előbbi valóban jól szervesül a médiaműveltség alapelveihez, addig utóbbi – mint a tartalomtól független professzionális kompetenciák, technológiai eljárások