Page 170 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

168 Műveljük a médiát! tanár nézőpontja? Ezek a jelentések később hogyan vonatkoztathatók, mondjuk, az olimpiai játékok közvetítésére vagy egy kvízjátékra? A média nem csupán tartalom-előállítónak tekinthető, hanem önálló esztétikai rendszernek is, amelynek saját kódja, „nyelvtana” van. Ez az esztétikai tudatos­ ság adja a médiajártasság második típusát. Miért hasonlítanak annyira a hírstú- diók: talán mert a hírek mindenütt üvegasztalt kívánnak meg? A tartalom megjele- nítésének grammatikája: a szerkesztés, a vizuális közlés eljárásai, a plánok, a zenei aláfestés, az izgalmat vagy félelmet fokozó képi vágások egyszerre adottságai és eszközei az adott médiának A tartalommal szerves összefüggésben ezek vizsgála- ta is létrehoz egy sajátos médiaismeretet, az adott média nyelvére, a kifejezés mód- jaira és szándékaira vonatkozót. Végül a harmadik, a médiát közvetítő rendszerként értelmező technológiai tu­ datosság a média sajátosságaiból fakadó társadalmi-kulturális hatások feltárására teremt lehetőséget. Mi a különbség a nyomtatott és elektronikus média között a technológia természete, a társadalmi igények és hatások szempontjából? Melyek az adott médium sajátosságai? Hogyan függnek ezek össze a kifejezőerejével és a lét- rehozott tartalmakkal? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tár fel és válaszol meg az ez irányú felkészültség A médiaműveltségre nevelés meghatározása, elvei és típusai alapján megállapít- hatjuk, hogy egy olyan összetett megismerési folyamat szocializálásáról van szó, amely magában foglalja 1 a média demisztifkálását, vagyis a média vizsgálatát, megfosztva varázsától, jó és rossz hírnevétől, a médiát önmagában láttatva; 2 a média denaturalizálását, annak tudatosítását, hogy a média nem természe- tes, hanem mesterséges, ember által megalkotott, emberi-intézményi igények által alakított, tehát létrehozott és nem eleve létező; 3 a média dekonstrukcióját, a médiatartalom szétszedhetőségének, felbontásá- nak és elemezhetőségének oktatását; 4 a média produkcióját, azt a hozzáállást, vállalkozó kedvet és azokat a gyakor- latokat, amelyekkel a használó részt vesz a média alakításában és ellenőrzésé- ben A médiatudatosság általánosságban tehát olyan képességek kialakítása, amelyek lehetővé teszik a médiához való tudatos és refektált hozzáférést, a médiatartalmak és -színterek elemzését, értelmezését és értékelését: amelyek kritikai, kontrolláló és produktív tevékenységeket alapoznak meg A médiaműveltségre mint az egyén és a közösség adottságára, tudására és jár- tasságára kétféle módon tekinthetünk. Egyfelől tarthatjuk társadalmi létfeltételnek, alapvető jognak, másfelől sorolhatjuk a különleges többletismeretek közé, ame- lyekkel az egyén kiegészítheti, specializálhatja meglévő (szak)tudását. Hasonlít- hatjuk tehát az írás-olvasáshoz vagy egy speciális készülék kezelésének ismereté- hez. Általános vélekedés, hogy a médiaműveltség készségcsoportja az előbbihez és