Page 197 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

Bokor tAMás: Médiaértés 195 egységként észlelt adathalmazt – pl. egy videoflmet – sok apró részletre dara- bolva lehessen tárolni, majd igény esetén e fragmentumokból újra összeállítani. A darabolás, a töredékesség természetesen nemcsak a technológiai infrastruk- túra szintjén, hanem a felhasználónál is jelentkezik: neki a fgyelme, odafgyelé- se, feldolgozó mechanizmusa válik töredékessé. Ennek egyfelől az az oka, hogy lehetővé vált egyszerre sok képernyős (televízió, mobiltelefon, számítógép) mó- don befogadni a digitalizált valóságot, másfelől pedig a digitális jelsorozatokból kinyert információk összeállítása és az ezekből előálló valóságkép válik törede- zetté 3 Virtualitás. Az újmédia s benne az internet virtuális természetéről kétféle érte- lemben beszélhetünk Egyrészt a virtuális „olyan, mintha”: a valóság leképe- ződése, teremtett, mesterséges valóság (pl. digitálisan felépített környezet), „mintha-lét”, amelyben mindig benne van valamiféle nosztalgia a teljes, valós lét iránt. Másfelől a virtualitás a latin szótőből levezetve (virtus = kiválóság, lehetőség, erény) jelentheti a korlátlan lehetőségek tárházát a teremtett, valóság- tól legalábbis részben független környezetben A virtuális valóságban ugyanis olyasmi is megtörténhet, ami a fzikai törvények uralta világban nem. Így for- dulhat elő, hogy több barátunk van, mint amennyit személyes érzékszervi kor- látaink elérhetővé tesznek, olyan helyeken járhatunk, amelyeken anyagi okok- ból személyesen nem tudunk jelen lenni, s akár „kilenc életünk is lehet”: a gravitáció és a termodinamika törvényei, a tér-idő korlátok és az anyag mozgás törvényszerűségei a virtualitásban nem érvényesek, mert ez az „erény” „kiváló lehetőséget” ad a fzikai világ szabályainak átlépésére. 4 Bennfoglalás. Az internetet kiszolgáló technikai infrastruktúra a modernitás terméke: felülről lefelé építkező módon jött létre (katonai rendszerből egyete- meken, tudásközpontokban használt hálózattá vált, majd innen nyitott a „pol- gári” felhasználás felé), s céljai szerint is eredetileg egyértelműen hatalmi ambí- ciókat szolgált (mivel fejlesztésének fő motivációja a hadipari felhasználás volt). Ugyanezt tükrözi a technológiai architektúra: nagy szolgáltatók szerverein ke- resztül történik az egyszerű felhasználók kiszolgálása. A modernitás tekintély- elvűsége azonban mai használatában egyáltalán nem köszön vissza, sőt kifeje- zetten ennek ellenkezője tapasztalható: a „Twitter-lázadások”, az egyiptomi, szíriai és más ellenzéki megmozdulások fő platformjaként éppenséggel deliberatív, decentralizált, posztmodern módon működik. Ami pedig a techni- kai infrastruktúrát illeti: a központosított szerverek mellett lehetővé vált a fel- használótól felhasználóig terjedő fájlmegosztás, és az ún. rácsszámítások vég- zése (amely az egyedi felhasználók számítógépeinek közvetlen összekapcsolásán alapul) 5 Hatalomellenesség. Az ipari és a kereskedelmi változásokkal párhuzamosan a társadalomban és a politikai döntéshozatalban is jelentős változások mentek végbe Immár nemcsak az információ és annak birtoklása, hanem a felhaszná- lás jellege is meghatározza a társadalmi környezetet és az egyén társadalmi ho-