Page 199 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

Bokor tAMás: Médiaértés 197 (Bolter–Grusin, 1999) éppen ugyanerről beszél, amikor azt állítja: minden médi- um „újramediálja” a nála korábban létezett médiumokat és tulajdonságaikat. Külö- nösen igaz ez az internetre, hiszen e platformon minden más médium esszenciája megtalálható: netrádió, online televíziócsatornák, mp3 és más zenei formátumok, videoklipek, fényképek… A metamédium magában foglal minden korábbit és minden vele párhuzamosan létezőt egyaránt. A plurális, töredékes, virtuális, hatalomellenes, bennfoglalóan működő és az in- dividualitást hangsúlyozó internet az újmédia legjellemzőbb platformja: DiMaggio meghatározásához alkalmazkodva nem pusztán a technológiai háttér minősége, hanem a használati módok összessége teszi olyanná, amilyen A médiaértés éppen ezért nem szabad, hogy csak a technikai platformok ismeretére és megértésére korlátozódjon: sokkal lényegesebb, hogy a felhasználó megértse a használatukkal járó egyéni és társas, lélektani és társadalomtudományi következményeket. Ponto- san ezért szabadult ki az internet az informatikusok bűvköréből, s lett a szocioló- gusok, pszichológusok és antropológusok, sőt az irodalmárok és más művészeti ágak képviselőinek vizsgálati terepévé. 6.2.3. A hálózatosság ismérvei VV Alekosz, az egyik hazai valóságshow nyertese 2014 derekán a közösségi mé- dia szeme láttára méltatlankodott – s egyúttal újfent hírbe hozta magát –, amiért a Facebook nem engedte, hogy 5000-nél több baráti kapcsolatot létesítsen. Első fel- indulásában levelet írt – magyar nyelven – „Kedves Zuckerberg úrnak”, azaz Mark Zuckerberg Facebook-alapítónak, és kérelmezte, hogy tegyenek vele kivételt. A Facebook-üzenet bejárta a bulvársajtót, Alekosz pedig perceken belül megkapta a jó tanácsot (igaz, nem Zuckerbergtől, hanem a magyar kommentelőktől): nyisson a személyi proflja mellett egy külön Facebook-oldalt, ahol korlátlan mennyiségű követője lehet. De mi indíthatta őt arra, hogy 5000-nél több ismerőst akarjon fel- mutatni? A hálózatunk alakítható, és az is alakít bennünket Akár személyközi, akár me- diatizált hálózatról legyen szó, ez a hálózat formálható, bővíthető vagy szűkíthető. A személyközi hálózatok vizsgálatából tudjuk: egy átlagos amerikainak négy szoros baráti kapcsolata van, Kopp Mária, Skrabski Árpád és Rózsa Sándor kutatásaiból pedig az derült ki, hogy egy átlagos magyarnak kettőnél kevesebb (Kopp–Skrabski–Rózsa, 2008; a barátság szociológiájáról lásd Albert–Dávid, 2007) A közvetlen barátok körüli „második körben” ennél többen helyezkednek el: az „elsődleges problémamegoldói csoport” (Marsden, 1987) néhány tucatnyi ro- konból, ismerősből, tanácsadóból áll, akikhez akkor fordulunk, ha valamilyen ügyben konkrét tanács kell. A távolabbi ismerősök száma, akikkel személyes kon- taktust tudunk tartani, 150 körül van (Dunbar, 1993). Mindezek a léptékek a we- ben egy fokkal kitágulnak: a közvetlen „barátok” (akikkel napi szintű kapcsolat-