Page 203 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

Bokor tAMás: Médiaértés 201 5 A médiaüzenetek ideológiákat és értékeket közvetítenek: minden médiatermék valamilyen módon – nyíltan vagy burkoltan – életmódmintákat kínál Az ideo- logikus üzenetek olyan alapkérdéseket taglalnak, mint a jó életszínvonal miben- léte, a fogyasztói magatartás lehetőségei, a nők szerepe, a hatalom elfogadása vagy a feltétlen hazafság. 6 A médiaüzeneteknek társadalmi és politikai következményeik vannak: a média nagy hatással van a politikai döntéshozatalra és a formálódó társadalmi válto- zásokra. McLuhan közhelyszerűen emlegetett „globális faluja” valósággá válik, amikor a tömegkommunikáció és az újmédia egyaránt kézzelfogható közelség- be hoz tragédiákat, problémákat, eseményeket (éhínségek, polgárháborúk, jár- ványok stb ) 7. Forma és tartalom szoros összefüggésben áll: minden médiumnak saját nyelve és kódja van, amellyel sajátosan mediatizálja a realitást, sajátos benyomásokat és üzeneteket formál 8. Minden médiumnak egyedi esztétikai minősége van: a költemények és prózai művek egyedi lüktetéséhez hasonlatosan a különböző médiumok saját, csak rá- juk jellemző ritmusa is dekódolható. A fenti felsorolás megállapításai elsősorban a klasszikus tömegkommunikációra igazak, köztük is kitüntetetten a leggyakrabban vizsgált tömegkommunikációs eszközre, a televízióra Ilyenformán a tipikus 20 századi modernista megközelítés tükröződik bennük, közülük is hangsúlyosan McLuhan technodeterminista meg- közelítése és Gerbner kultivációs elmélete. Az újmédia kommunikációs sajátossá- gainak feltárásához további szempontok szükségesek Manovich (2001: 27–47) szerint az újmédiát a hagyományos médiával szemben a numerikus reprezentáció, a modularitás, az automatizáltság, a variabilitás, vala- mint az átkódolás lehetősége teszi egyedivé: csupa olyan tulajdonság, amely a klasszikus tömegkommunikációt nem jellemzi. Bolter és Grusin (1999) emellett a remedializációt, a közvetlenséget és a hipermediációs képességet hangsúlyozza Már pusztán az újmédia remedializáló képessége (vagyis az, hogy magában hor- doz más médiumokat, és utal is rájuk, s ahelyett, hogy csupán utánozná vagy má- solná őket, át is fordítja őket) komoly médiaértési képességet kíván meg az újmé- dia-alkotások befogadóitól Ahhoz, hogy a médiafogyasztó otthonosan mozogjon e színtereken, egy sereg, a media literacy értelmezési tartományában lévő felkészültséget kell elsajátítania és begyakorolnia. Csakis így képes alkalmazkodni az újmédia-retorika legfonto- sabb jellemzőihez, a megnövekedett sebességhez, a széles körű hozzáférhetőség- hez, az anonimitás lehetőségéhez, a részvétel elvben mindenki előtt nyitva álló módjához, valamint a kairoszhoz („alkalmas időhöz”) és ethoszhoz, azaz a közlő jelleméből fakadó kommunikatív hatáshoz (Aczél, 2012: 115–117). A médiatudatosságnak a fent felsoroltakon túl a legfontosabb tulajdonsága az, hogy a mediatizált kommunikáció során elérhetővé vált információ forrásának és