Page 208 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

206 Műveljük a médiát! – médiaközi navigáció: arra vonatkozó képesség, hogy egy történetet vagy infor- mációfolyamot többféle médiacsatornán keresztül követni tudjunk; – networking („hálózatolás”): képesség az információkeresésre, -szintézisre és -terjesztésre; – érvelés, tárgyalás: képesség arra, hogy eltérő közösségeken és kulturális köze- geken haladjunk keresztül, felismerjük és tiszteljük a többféle nézőpontot, vala- mint megragadjunk és kövessünk a miénktől különböző normákat. 6.3.3. Tantermen belül 6.3.3.1. Médiaoktatás a nagyvilágban Amikor médiát oktatunk, szükségszerűen nem csupán a média maga kerül szóba, hanem annak társas-társadalmi, intézményi közege és befogadói is Tekintettel e széles merítésre a különböző médiaoktatási rendszerek más-más hangsúlyokkal és fókuszokkal dolgoznak, amikor a társadalom bizonyos csoportjait – leggyakrab- ban az általános és középiskolás korosztályt – a médiával kapcsolatos ismeretekre nevelik. A fókuszok lehetséges sokszínűségét érzékelteti, hogy Bazalgette (1991), Minkkinen (1978) és Schorb (1990) megállapításai nyomán a különböző média- oktatási szisztémák nyolc különböző csomópontot ölelnek fel a kommunikációtör- ténettől a médiaintézmények vizsgálatán, a médiatechnológián, a médiareprezentá- ciókon, a média nyelvének és műfajainak vizsgálatán, valamint a közönség médiahasználati és hatásvizsgálatán keresztül a médiaszabályozás kérdéseiig Szíjártó (2009: 334) szerint ez az egydimenziós felsorolás kiegészítendő leg- alább három másik kérdéssel, hogy „térben” modellezhessük a médiaoktatás válto- zatait: „Az első szempont az adott mozgókép- és médiaoktatási program elméleti alapjait és a meghatározó médiaértelmezési irányzatokat tartalmazza. A második szempont az adott program célrendszerében a jellegadó elem megragadása (milyen nevelési célokra használják a mozgóképet, illetve a médiumokat?). Harmadrészt azt célszerű elemezni, hogy a mozgókép- és médiaoktatás milyen módon és mér- tékben integrálódott az adott ország közoktatásába ” Az első szempont kapcsán (elméleti alapok) elkülöníthetünk társadalomtudo- mányi-szociológiai és jelelméleti-esztétikai modellt, amely pl. a magyar gyakorlat- ban – mint a magyar médiaoktatással foglalkozó fejezetben látható lesz – a szinte kizárólag flmelemzésen alapuló, önálló mozgóképkultúra tantárgytól a minden tantárgyba belesimuló médiatudatosságig mint alapkészségig vezet Kelet-Közép- Európában a képzés sokáig megmaradt a flm vonzásában, egyúttal az anyanyelvi készségcsoport tanításában. Később, a társadalomtudományi megközelítés felé mozdulva, Magyarországon és Lengyelországban a mozgókép- és médiaoktatást kivették az anyanyelvi oktatás keretéből, pl. Szlovéniában azonban – brit mintá- ra – benne hagyták, csupán a szemléletmódját alakították át gyökeresen. Ausztria,