Page 213 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

Bokor tAMás: Médiaértés 211 kiadást ért meg Föllendült az iskolai flmklubmozgalom, a televízió pedig rend- szeresen vetített flmeket a flmesztétika-oktatás számára. Az 1970-es évektől kezd- ve azonban fokozatosan elhalt az iskolákban, legfőképpen azért, mert nélkülözte a szakképzett tanárokat, és egyre kevesebb idő maradt a vetítésekre (Jakab, é. n.). A szemiotika nyelvészeti tudományos vizsgálati módszerének előretörésével erősödött meg a médiaoktatásban a jelelméleti vonal, közelebb tolva a mozgókép- kultúra oktatását a magyar nyelv oktatásához. Az érdemi önállósodás első lépcső- foka az volt, amikor az esztétikai minőség és a tartalom felől a technológia és a funkcionalista megközelítés felé tolódott a hangsúly. Innentől kezdve egyrészt már nemcsak a mozi és a televízió mint a mozgóképkultúra két meghatározó plat- formja adta a médiaoktatás alapját, hanem a médiumok fogalmát ennél tágabban értelmezték a pedagógusok, másfelől a befogadás kérdésein túlmenően a média- tartalmak előállításának kérdéseivel is foglalkozott a képzés. Az 1978-as tanterv tekintélyvesztésének következtében a művelődéstörténeti orientáció helyett a média megértésére irányult a médiaoktatás fgyelme (Szíjártó, 2009: 341). Ez a fontos nézőpontváltás azonban nem járt együtt azonnali gyakorlatváltással: még az ezredfordulón is bebizonyosodott a médiafogyasztók társadalmi hátterének kutatá- sa kapcsán, hogy igazi médiaszocializáló munkát csak a médiaértésen alapuló mé- diaképzés további megerősítésével érhetne el az iskola mint szocializációs közeg (Bényei–Szíjártó, 2000). A magyarországi mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy hivatalos megha- tározásának hangsúlyos elemei a következők: a mozgóképi szövegértés fejlesztése, a média társadalmi szerepének és működésmódjának feltárása, a kritikai médiatu- datosság fejlesztése, mozgóképnyelvi és művelődéstörténeti tájékozottság kialakí- tása, fejlesztése, képesség- és személyiségfejlesztés a médianevelés révén (Magyar Közlöny, 2004: 204–210). Ily módon a médiatudatosság erős vonalat képvisel a médiaoktatás elméletében, s a fő célok között világosan fejeződik ki az értő befo- gadás követelménye A gyakorlati oktatásban viszont sok múlik azon, hogy a mé- diavizsgálati megközelítések között milyen egyensúly alakul ki – ha egyáltalán kialakul A médiaszövegek vizsgálata (konkrét médiatermékek és üzenetek jelentéstani, esztétikai stb értelmezése), a médiaintézmények rendszerének ismertetése (szer- kesztőségek, újságírói szerepek, tulajdonosi viszonyok kutatása stb.) vagy a közön- ségvizsgálat (befogadáskutatás, pszichológiai megközelítések stb.) egyaránt elő- térbe kerülhet, de releváns mértékű médiatudatosságra iskolai oktatás keretében csak e három dimenzió kiegyenlített bemutatásával lehet szert tenni (A három vizsgálati lehetőségről és a hozzájuk rendelt kutatási módszerekről bővebben lásd Stokes, 2008). A helyzetet nehezíti, hogy „[b]ár Magyarországon a mozgóképokta- tás kötelező tárgyként szerepel a tanrendben (a tantárgy integrált-beágyazott jelle- gű), fejlesztésében számos, a tanárokat, illetve a flmes és a tömegkommunikációs szakmát képviselő civilszervezet is szerepet vállal (van tehát egy szabadidős,