Page 209 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

Bokor tAMás: Médiaértés 207 Skandinávia, Svájc, India és a dél-amerikai országok legtöbbje a brit médiaoktatás nyomán szintén erősebben elmozdult a társadalomismeret témaköre felé. Lengyel- országban, Oroszországban, Franciaországban és Belgiumban ugyanakkor tetten érhető egy inkább flmalapú, a tömegkommunikáció egyéb vonulataival kevésbé foglalkozó oktatási-nevelési irány is, amely egyértelműen a jelelmélet és az eszté- tika fogalmi körében ismerteti meg a hallgatókkal a médiát (Hart–Süss, 2002). A második szempont szerint (nevelési célok) elkülöníthető egymástól a felzár- kóztató, integráló, állampolgári részvételt támogató demokratikus-szocializáló modell, a médiaértést, a médiaszövegek adekvát olvasását, az értő válogatást kö- zéppontba helyező kritikai vonal, valamint a kommunikáció- és művelődéstörté- neti ismereteket átadni szándékozó művelődéstörténeti-kulturológiai megközelítés. Skócia médiaoktatásában a médiaértésnek nagy jelentőséget tulajdonítanak a gaz- daságfejlesztés, a munkahelyteremtés területén, míg Olaszországban a médiaisme- ret az egészségnevelést is szolgálja. A kritikai vonal inkább a brit és skót, valamint az osztrák, svájci és lengyel médiaoktatásban érvényesül, míg a művelődéstörté- neti orientáció az orosz és a francia médiaoktatásban fedezhető fel (Szíjártó, 2001). E vonulat nem mentes a médiaerőszak-diskurzustól és a média diszkriminatív ha- tásainak elemzésétől, amiből következően helyenként a tiltás és a védelem gondo- latai is megjelennek az oktatásban, jóllehet a médiakritikai vonal alapvetően lehe- tőségként, nem pedig veszélyként tekint a médiára (Vitouch, 1999: 41–52). A harmadik szempont szerint (a médiaoktatás helye a közoktatásban) iskola­ rendszerű, azaz tantárgy-pedagógiai rendszerbe integrált, illetve iskolán kívüli („akcionista-mozgalmár”) irányzatokról lehet beszélni Mára a legtöbb európai ország deklaráltan beépítette a médiaoktatást a saját nemzeti tantervi alapjába, te- hát iskolarendszerben elérhető – sőt, előírt és megszerzendő – ismeretanyag a mé- diaismeret. Az „akcionista-mozgalmár” irányzat vagy ezen túlmenően, iskolán kí- vüli szabadidős vagy civilszervezetek által felkarolt tevékenységként jelenik meg (pl. az USA egyes államaiban), vagy – elsősorban a második és harmadik világ beli országokban – akkor kap főszerepet, ha szervezett iskolai médiaoktatás nincs az adott térségben Az utóbbira szolgáltat példát India és Indonézia, ahol a médiumok jelentős célkitűzése a helyi közösségek erősítése, a helyi hierarchia különbségeinek csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségből eredő problémák enyhítése. A világ egyes országaiban bevezetett médiaoktatási modellekre összességében a legnagyobb hatással az angolszász országok bírnak, hiszen „ezekben az orszá- gokban alakult ki leginkább a differenciált médiarendszer, így a médiumokról való gondolkodás is itt fejlődött a leglátványosabban” (Szíjártó, 2009: 333). Ennek megfelelően a leggyakoribb az, hogy az adott országban társadalomtudományos- szociológiai orientációval, kritikai alapon, iskolarendszerbe integrálva jelenik meg a médiaoktatás. Itt azonban el is érkezünk a tantervi integráció problémájához. A nemzetközi gyakorlatot tekintve legalább három lehetséges megoldás talál- ható arra a kérdésre, miként helyezkedjen el a médiaoktatás az oktatási rendszer egészében A tantárgymódszer, az átlós módszer, valamint a tantárgy-átlós vagy