Page 202 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

200 Műveljük a médiát! A most részletezett példa azonban csalóka: nem pusztán üzleti, illetve piaci szempontból lehet és érdemes a médiára, annak technológiai és társadalmi oldalá- ra tekinteni Németországban, amely Dél-Korea mellett a mobiltelevíziózás egyik úttörője, „(a)z RTL aktuell nevű hírműsort például új változatban kellett elkészíte- ni, mert a mobilok kijelzőjén csak kisebb és lassabb kameramozgásokat lehet meg- jeleníteni, és a műsorvezetőknek is másképpen kellett beszélni, hangsúlyozni” – mondta Henrik Rinnert, az MFD Mobile Fernsehen Deutschland nevű szervezet vezetője (Berta, 2005). Legalább ugyanilyen fontos tehát a tartalmi oldal, a média- használói igényekhez való igazodás Ehhez pedig részletesen ismerni kell azt a mechanizmust, amelynek alapján a befogadó észleli, feldolgozza és értelmezi a médiaüzeneteket. Dióhéjban megfogalmazva ennek szisztematikus vizsgálatát és célzott fejlesztését jelenti a médiatudatosság és a médiaértés gyakorlata. 6.3.1. Médiatudatosság és médiaértés A médiatudatosság vagy médiaműveltség, ahogy korábban már tárgyaltuk, „ké- pesség arra, hogy médiumokat és médiatermékeket érjünk el, elemezzünk, értékel- jünk, illetve állítsunk elő különböző formákban” (Media Literacy, é n ; a médiatu- datosság meghatározásához lásd még Buckingham, 2013; Brunner–Tally, 1999) A médiatudatossághoz először a média megértése szükséges, a médiaértésből a médiatudatosságba való áthaladáshoz pedig valamiféle – önfejlesztő vagy intéz- ményes, esetleg intézményektől független – oktatás. A médiatudatosság mint tár- sadalomtudományi paradigma legfontosabb alapvetései a következők (Pungente, 2002): 1 Minden médium konstrukció: a médiatermékek és -üzenetek sokkal inkább mu- tatnak be gondosan kimunkált mesterséges valóságokat, mintsem hogy a reali- tásra refektálnának. A media literacy feladata, hogy lebontsa, dekonstruálja e mesterséges felépítményeket, és bemutassa, hogyan készültek 2 A média valóságot épít: a médiakommunikáció személyes tapasztalataink és at- titűdjeink kialakításának jelentős részéért felelős. A konstruált valóság bemuta- tása révén nagymértékben határozza meg valóságérzékelésünket 3. A közönség megvitatja a médiatermékek jelentését: az emberek egyéni jellem- zőiktől, személyes szükségleteiktől és aggodalmaiktól, napi sikereiktől és ku- darcaiktól, etnikai és nemi identitásuktól, családi és kulturális hátterüktől, mo- rális álláspontjuktól stb. függően vitatják meg a befogadott médiatartalmakat, és így ruházzák fel azokat egyedi jelentéssel. 4 A médiaüzeneteknek kereskedelmi következményeik vannak: a médiatudatos- ság azt célozza, hogy befogadóként fgyelemmel legyünk a médiumokat befo- lyásoló üzleti érdekekre, s arra, miként befolyásolják ezek a tartalmat, a techni- kát és a terjesztést. A tulajdonlás és ellenőrzés kérdésköre ebből fakadóan központi jelentőségű a tudatos médiabefogadásban.