Page 44 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

42 Műveljük a médiát! A konzervatív médiapolitika számára a legfontosabb a biztonság. Éppen a biz- tonságot szem előtt tartva lesz a modell vezető értéke a társadalmi kockázatok szabályozása. Azokon a területeken, ahol nem nézi jó szemmel a társadalmi fo- lyamatokat, növelni fogja a kockázat mértékét, ahol viszont örömmel veszi a fejlő- dést, ott csökkenteni fogja a kockázatot. Hogy néz ki ez a média oldaláról? Min- den ország médiafelügyeleti szerve vagy szervei közül az egyik a médiatartalmakat fgyeli (monitorozza). Ha olyan médiatartalom jelenik meg, mely károsnak vélt szociális vagy kulturális folyamatokat segít elő, akkor azokat megbírságolhatja. Ez esetben a bírság, illetve annak mértéke jelenti a kockázatot, a kockázat nagyságát. A helyesnek vélt folyamatokat, tartalmakat viszont bátoríthatja, ösztönözheti, pél- dául pályázati pénzekkel vagy a magyar rendszerben az ún médiamecenatúrával A konzervatív médiapolitikára az állami irányítás elsődlegessége a jellemző, s legfőbb célja az állapotmegőrzés. Wove és Donges a nyugati kultúrából Németor- szágot és Ausztriát sorolja a konzervatív modellbe. A liberális modellben a szabadság a legfontosabb elem, s a legnagyobb érték az egyén döntési lehetőségeihez kapcsolódik, pontosabban e lehetőségek spektru- mához Ebben a modellben a nem kívánt irányok esetében korlátozzák a választás, választhatóság lehetőségeit, míg a másik irányba bővítik. Például bizonyos média- tartalmak korlátozottan elérhetők vagy egyáltalán nem, míg másokat esetleg ingyenessé tesznek A liberális elgondolás az önszabályozást tartja a legkívána- tosabb szabályozási formának. Vagyis a média maga, iparági önszabályozás kere- tében fektesse le működésének keretfeltételeit, mindenféle állami beavatkozás nélkül. E szabályozás célja nem más, mint a médiarendszer nyitottságának meg­ őrzése. A liberális modellre minden médiapolitikus az angolszász országokat hoz- za fel példaként: az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát, Ausztráliát, esetenként Kanadát (a modell bírálatát lásd később Curran, 2010; Croteau–Hoynes, 2013 és Bagdikian, 2012 alapján). A harmadikként említett demokratikus modellben az egyenlőség eszméje a legfontosabb. Vezető értéke a társadalmi különbségekhez kapcsolódik, melyeket lehet csökkenteni vagy növelni, attól függően, mi a követendő kulturális, esetleg szociális cél A szabályozás ebben a modellben az érintettek bevonásával zajlik azzal a céllal, hogy elérjenek vagy fenntartsanak egy optimális állapotot Erre a modellre a skandináv országokat említik példaként A média így működése során hozzájárul mind a politikai, mind a társadalmi és a gazdasági rendszer optimális teljesítőképességéhez. Akkor is, ha konzervatív, akkor is, ha liberális, vagy ha demokratikus elvek alapján szabályozzák. Ennek a folyamatnak a bemutatására dolgozták ki a nyilvános kommunikációs rendszer háromfunkciós modelljét.