Page 49 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

Andok MónikA: Átható médiakommunikáció 47 tusba is helyezhetők, s a médiaipar, a média-gazdaságtan keretében is tárgyalha- tók. Idézhetjük Allan Neuharth – a Gannett médiavállalat volt elnöke – kissé cini- kus megjegyzését: „Itt üzletről van szó. Nem gondolnám, hogy ennek bármi köze volna az Első Alkotmánykiegészítéshez” (idézi Bagdikian, 2012: 174). Külön szabályozást igényelnek a médiatartalmak továbbításának lehetőségei. Az eltérő technológiai megvalósítás eltérő keretrendszert igényel: a földi frekven- ciától kezdve a kábelszolgáltatáson át a műholdas megoldásig, valamint a hálózati kommunikáció lehetőségét biztosító szolgáltatókig. A szabályozás összetettsége azon is látható, hogy a jeltovábbítás technikai regulációja a legtöbb esetben nem- zetközi összehangolást igényel Végül meg kell említeni a médiatartalmak szabályozásának kérdését Az eddi- gi magyar médiatörvények mindegyike foglalkozott a szabályozásával. Vegyük sorra, milyen mintázatok láthatók ebből a szempontból. A tartalomszabályzás ki- tért a gyártás helyére, s ezzel kapcsolatban kvótákat határozott meg a hazai, illetve európai gyártású műsorok kedvezményezésére. Szabályozta a tartalmak korosztá- lyi besorolását, egyáltalán magát a bemutathatóságot is Megszabta a káros tartal- mak körét, továbbá szabályozta a reklám arányát a műsorfolyamon belül (Puppis– Leen–Saeys, 2010: 108–110). Az 1990-es évek második felétől felmerült egy új elképzelés a média irányítá- sával kapcsolatban Az eddig túlnyomórészt állami, kormányzati, esetleg piaci szabályozás mellett az iparági résztvevőket is igyekeztek mind szélesebb körben bevonni a szabályozásba. A média irányításának új elképzelése az ún. média- governance, mely egyesíti a külső szabályozást és az önszabályozást mind formá- lis, mind informális módozataiban. Ahogy a médiaszociológus Denis McQuail fo- galmaz: „Az elszámoltathatóság kérdése kizárólag a szélesebb értelemben vett irányítás (governance) bizonyos keretei között tárgyalható A governance az ellen- őrzés olyan eljárasait írja le, amelyek decentralizáltak és összetettek. (…) Minden olyan eszközt magában foglal, amelyekkel a tömegmédiát irányítják, támogatják, igazgatják és felelősségre vonják. (…) A governance minden esetben magában fog- lal normákra vagy sztenderdekre vonatkozó elgondolásokat” (McQuail 2010: 75). Szabályozástörténet A médiaszabályozás első szakaszában a „műsorszolgáltatás régi struktúrájá- nak” a közszolgálatiság alapelvei által befolyásolt korai szemlélete uralta a mé- diapolitikát A második szakaszban a szabadpiaci megközelítést vették át, ösz- tönözve a földfelszíni sugárzású „ómédia” és az új médiatechnológiák közötti versenyt A harmadik szakaszban világszerte bevezették a dereguláció és a kon- vergencia által dominált globális struktúrájú médiapolitikát (Katz, 2010: 201, a szabályozástörténethez lásd még Van Cuilenburg – McQuail, 2003).