Page 46 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

44 Műveljük a médiát! piacát Mill szabadpiaci metaforája, elgondolása alapján (Napoli, 2007: 5–7). Vajon mi a Rutgers médiakutatója szerint ma a legfontosabb kérdés a médiszabályozásban? Amilyen mértékben szemtanúi vagyunk annak, ahogy a technológia hatására a média deinstitucionalizálódik, megválik intézményes jellegétől, olyan intenzitással merül fel a kérdés, hogy miként fog ez tükröződni a médiapolitikákban. Hiszen eddig a médiapolitika kifejezetten intézményként kezelte a médiát (Napoli, 2007: 19) De miként lehet szabályozni egy olyan helyzetet, amikor a közszolgálati csa- torna hírműsora tizedannyi embert ér el, mint egy blogger, aki esetleg nem is ugyanazon ország állampolgára? Hogyan kezelhetik a nemzeti médiahatóságok a sokkoló ISIS-videókat, amelyek a kiberterrorizmus ékes példái? Ez a 21. századi médiapolitika igazi kérdése A válaszkeresés mind elméleti szinten, mind a kuta- tásban (háttérkutatások módszertani kimunkálása) elkezdődött (Just–Puppis, 2012) A médiaszabályozás aktuális alakulása Bajomi-Lázár szerint öt dolgon múlik: – a szólásszabadságról és annak határairól szóló elméleti vitákon; – a média közviselkedést és közvélekedést befolyásoló hatását vizsgáló kutatáso- kon; – a technológia fejlettségén; – a média tartalomkínálati oldalát meghatározó gazdasági, médiapiaci viszonyo- kon; – a média társadalomformáló hatásáról szóló, a politikai elit által is osztott néze- teken (Bajomi-Lázár, 2008: 192). A fentiekből láthatjuk, hogy a médiaszabályozás háttere, irányai, céljai és eszköz- rendszere is többféle lehet. Pontosabban a főbb irányokat a politikai és a gazdasági hatalom jelöli ki, ehhez igazodnak a konkrét médiapolitikai célok. A rendelkezésre álló eszközök közül pedig azokat választja ki a törvényhozás (vagy a végrehajtás), amelyek a célok optimális elérését biztosítják. A médiapolitikát ezért újabban nem mint statikus, hanem mint dinamikus cselekvési rendszert írják le. Ennek tárgya a kommunikáció kialakítása a médián belül. „A médiapolitika ebből a nézőpontból önálló, a maga dimenzióiban (szociá- lis, időbeni, térbeli) nyitott cselekvési rendszer, melyet elsődlegesen a kommuniká- ció alkot, és a tömegmédiára mint szabályozási területre vonatkozik” (Jarren– Donges, 1997, idézi Donges, 2010: 64) Médiapolitika A médiapolitika olyan szakpolitika, amelynek célja a nyomtatott sajtóban és az elektronikus médiában fennálló viszonyok megváltoztatása vagy konszolidá- lása A demokratikus országokban a médiapolitika legfontosabb törekvése a