Page 54 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

52 Műveljük a médiát! A piac kritikáját továbbgondolva és a médiára vonatkoztatva mutatja be James Curran, a londoni Goldsmiths Egyetem médiakutató központjának igazgatója. Úgy véli, az a liberális szemlélet, miszerint a média legfontosabb feladata őrködni a közhatalom felett, fgyelni és nyilvánosságra hozni túlkapásait és visszaéléseit, meglehetősen idejétmúlt. Curran szavaival poros, anakronisztikus. Hiszen ha meg- nézzük a médiatartalmakat, elenyésző részük foglalkozik közügyekkel. (Hozzáve- tőlegesen kiszámított magyar adat 91 csatornára vonatkozóan: a teljes műsorfo- lyamnak mintegy 5 százaléka foglalkozik közélettel – legalábbis a műsor címe szerint.) Az az alapfeltevés sem állja meg a helyét, hogy a média elnyomásának klasszikus helye a közhatalom lenne. Ma már a gazdasági erő, a magánhatalom sokkal nagyobb kihívást jelent a média függetlenségének, mint a kormányzat vagy a politika általában. Sőt, a folyamat itt nem állt meg: „Már nem arról van szó, hogy a médiumok kapcsolataik miatt kompromittálttá váltak a »big business« ál- tal, a média maga lett a »big business«” (Curran, 2010: 341). Esetenként az is elő- fordul, hogy a piac kifejezetten elnémítja, ellehetetleníti azokat a médiumokat, amelyek még valóban őrködnének a közélet tisztasága felett (Protess és munkatár- sai kutatásait idézi Curran, 2010: 343–344). 3.2. Milyen környezetet teremt a média? Mára teljesen nyilvánvaló a médiahasználók számára, hogy a média nem tükör, nem ablak a világra. Ám az, hogy a média miben és hogyan alakítja tapasztala- tainkat, környezetünket, kultúránkat, illetve a média segítségével mi magunk mi- ként tesszük ezt, az már kevésbé ismert. A média működését ebből a szempontból úgy lehet a legjobban megmutatni, ha megfogadjuk Roger Silverstone tanácsát, és nem a médiumra magára, hanem a mediatizáció, a közvetítés folyamatára fgye- lünk „[Ú]gy kellene gondolkodnunk a médiáról, mint egy közvetítési folyamatról, mint mediatizációról Ehhez arra van szükség, hogy többnek tekintsük ezt a közvetítést a médiaszövegek és befogadóik közötti kapcsolódási pontnál. (…) A közvetítés a jelentés elmozdulását jelenti, egyik szövegből a másikba, egyik dis- kurzusból a másikba, egyik eseménytől a másikhoz” (Silverstone, 2008: 28). A je- lentések cirkulációja lesz az, melynek során értelmezzük magunk számára a (mediatizált) világot Hasonlóképp vélekednek más médiakutatók is: „a média a mediációs folyamat részét képezi, nem köztes eszköz két tényező között” (Ran tanen, 2005: 18) Amikor a média megmutat, társadalmilag is láthatóvá tesz valamit, akkor ar- ról is informálja a befogadót, hogy a jelenséget, kérdést, eseményt milyen kontex­ tusba helyezi, azaz hogy úgy jelenít-e meg valamit, mint amivel kapcsolatban tár- sadalmi konszenzus van, vagy mint amiről érvényes vita folyik, vagy pedig deviánsként