Page 56 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

54 Műveljük a médiát! felrázza a szervátültetéssel kapcsolatban a hollandokat Mi is akkor a társadalmi norma? Szentesítheti-e a cél az eszközt? Jó cél érdekében sokkolhat-e a média? Hasonló esetben mi a normatív? Bajomi-Lázár Péter: A Bácsf-paradoxon „[A] normák megerősödését sokszor éppen a normasértés provokálja ki. A mé- diában megjelenő normasértés e hasznos társadalmi funkcióját főként a morá- lispánik-elméletek és a médiabotrány-elméletek irodalma elemzi, de történeti gyökerei messzebb nyúlnak. A provokatív, felforgató, gyűlöletkeltő, meghök- kentő szólás – vagy az olyan szimbolikus beszéd, mint a karlendítés – arra készteti az embereket, hogy újragondolják mindazt, ami a meggyőződésükké vált, dogmává kövesedett A tiltás tehát nemcsak indokolatlan, de akár kontraproduktív is lehet: éppen attól a lehetőségtől foszthatja meg a társadal- mat, hogy tisztázza a vitás kérdésekhez való viszonyát. Nevezhetjük ezt akár Bácsf-paradoxonnak is: az önjelölt népvezér és nyolcvan nyilasának megjelené- se nem a hungarista »eszmék« terjedéséhez vezetett, hanem – ellenkezőleg – tö- meges tiltakozást váltott ki Emberek ezrei írták alá a Népszava tiltakozó iratát, majd vonultak az utcára demonstrálni. Még a politikai pártok is szokatlan össz- hangban határolódtak el a szélsőséges véleményektől. Paradox módon tehát Bácsf nagy szívességet tett a magyar társadalomnak azzal, hogy ostoba néze- teivel a nyilvánosság elé állt: ez kellett ahhoz, hogy a holokauszt kérdése a sajtó és a média egészében napirendre kerüljön, és ez provokálta ki az egykori és a potenciális népirtóktól való tömeges elhatárolódást.” (Bajomi-Lázár, 2004) A média működésének normatív elgondolásai arra keresik a választ, hogy a de­ mokratikus társadalmakban milyen szerepet kellene betöltenie a médiának, hogy eredményesen járuljon hozzá olyan társadalmi párbeszéd megteremtésé- hez, mely elősegíti a jobb, körültekintőbb közös döntéshozatalt. S hozzájárul a kulturális átalakulásokhoz is új, előremutató kulturális gyakorlatok bemutatásá- val. A normativitás az elmélet és a gyakorlat szintjén is megjelent mind az ameri- kai, mind az európai megközelítésekben Európában az elektronikus médiumok működése eleve közszolgálati mederben valósult meg az 1920-as évek közepétől, de a nyomtatott sajtó piacán ekkorra már háttérbe szorultak a szeriőz lapok a bulvársajtó előretörése miatt. A sajtó, a nyilvá- nosság és a társadalom demokratikus működése közötti kapcsolatrendszer változá- sának történeti dimenzióit Habermas tárta fel mára klasszikussá vált A társadal- mi nyilvánosság szerkezetváltozása című művében, melyben a klasszikus polgári nyilvánosságot emelte a mindenkori norma rangjára. Az Egyesült Államokban az elektronikus sajtó erőteljes kereskedelmi orientáci- óval jött létre a piac mindenhatóságába vetett hit jegyében. Azonban a kereske-