Page 60 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

58 Műveljük a médiát! A média megfgyelő szerepben rendkívül régóta jelen van hatalom és társadalom viszonylatában. De McQuailék a megfgyelés szerepét nem szűkítik le a kormány- zat, a politika feletti éber őrködésre, beleértik a média azon funkcióját is, hogy ki- szűr, összegyűjt és bemutat bármely, az emberek mindennapjai számára fontos in- formációt, hírt Közvetítő szerepében akkor találkozunk a médiával, amikor segíti a kiegyenlí- tett, érzékeny politikai döntéshozatalt; segít társadalmi folyamatok megjelenítésé- ben, esetleg indikátora ilyeneknek. Vagyis nem szűkíthető le pusztán a politikai diskurzusban való szerepére A harmadik lehetséges szerep a média működésének radikális elgondolása, mely legfőképpen a klasszikus baloldali tradícióba illeszkedik. A politikai, gazda- sági vagy kulturális hegemóniával szembeni radikális – kritikus – fellépés fogja jellemezni, a mindenkinek egyenlő szabadságot és egyenlőséget alapelvén. Célja sokszor a társadalmi hatalom, befolyás újraelosztása (reformok vagy forradalom útján), melynek során az újságírásnak komoly szerep jut a gazdasági és/vagy poli- tikai rendszer átalakításában McQuailék leírásában a negyedik az együttműködő szerep Némiképp a moni- torozó, megfgyelő szerep kritikájaként is olvashatjuk, mert itt nem azzal a médiá- val találkozunk, amelyik folyamatosan szemmel tartja, számon kéri és elszámol- tathatja a hatalmat, ugyanakkor önnön hatalmát megkérdőjelezhetetlennek és abszolútnak tételezi. Az együttműködő újságírás modelljében benne van magának a médiának is az elszámoltathatósága és a transzparenciája. Az együttműködő mé- dia szerepében a fejlesztő típusú újságírást elemzik és tekintik normatívnak (Christians et al., 2009: 200–201). A 2009-es kötet fontos elmozdulás tehát a tekintetben, hogy a normativitást a média többféle szerepben is képes megvalósítani E megvalósulás egy-egy konkrét állam, nemzet tekintetében a történeti, szociokulturális kontextusban elemezhető és értelmezhető. Ugyanakkor minden konkrét megvalósulás hátterében elméleti szinten kibontható az eltérő flozófai hagyományban gyökerező, eltérő demok- ráciafelfogás is Más irányból közelített a kérdéshez Roger Silverstone, aki a média minden­ napi használatából indult ki, de ugyanúgy eljutott a normativitás kérdéséhez Utolsó, halála előtt írt könyvében, a Médiaerkölcsben a megjelenés olyan szimbo- likus terének tételezi a médiapoliszt, mely egyszerre leíró és normatív fogalom Silverstone saját keretében a normativitást a felelősség kérdésével szoros összefüg- gésben tárgyalja, s hármas felelősséget említ: „A mediatizáció folyamatában min- den főbb játékos visel valamit ebből a felelősségből. Az első (…) csoportba azok sorolhatók, akik a világról bennünket tájékoztató képek és narratívák gyártásáért és közléséért felelősek. (…) A második csoportba azok tartoznak, akik alanyként jelennek meg a médiában. (…) Végül pedig ott van a közönség és a használók mint résztvevők felelőssége.” (Silverstone 2010: 150–151) Silverstone elismeri, hogy ez