Page 61 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

Andok MónikA: Átható médiakommunikáció 59 utóbbi a legkeményebb dió, ugyanakkor arra is fgyelmeztet, hogy állampolgárként viselt végső felelősségünk messze tovább ér, mint a világnak a média általi ábrázo- lása, hiszen kiterjed arra a világra is, amelyet a média ábrázol. 3.2.2. Globalizáció 2014 októberében, a Shanghai Rolex Masters elődöntőjén, a játék egyik szüne- tében a közönséget mutató kivetítőn – két reklám között – egy fatal pár tűnt fel. A gyanútlan kínai leányzónak a fú megmutatta, őket veszi a kamera, majd az egész stadion láthatta a képernyőn felvillanó feliratot: „Hozzám jössz?” Két game- et kellett várni a válaszra. „Igen!” – mutatta az óriási képernyő, és egy szívecske is megerősítette a lánykérés sikerét. A médiashow itt még nem ért véget, a meccs végén a győztes Roger Federer külön gratulált a párnak. Nehéz lenne megmondani, hogy szerte a világon hány lánykérés történt így, de az biztos, a globális média szállította hozzá a mintát az Egyesült Államokból. S úgy tűnik, manapság ez a kulturális kód írja a szerelmi vallomások forgatóköny- vét Sanghajtól San Franciscóig, Budapesttől Fokvárosig – még a romantika is glo- balizálódik Az életünket szervező kulturális kódokat, az értelemadás mintázatait a glo­ bális média közvetíti A globalizáció David Held szerint korunk nagy eszméje. De nem marad meg az eszmék szintjén, hiszen a világméretű összekapcsoltságot és a kölcsönös függést mindannyian érezhetjük hétköznapjainkban. Marshall McLuhan metaforája, a világfalu a hálózati technológia segítségével megtapasz- talható valósággá vált, mind a tér/távolság, mind pedig az idő dimenziójában. Hogy a valós fzikai hely ma már nem határozza meg a távolságot, azt tapasztal- hatjuk, amikor a Google Maps segítségével bekapcsoljuk a Street View-t, és élő- ben nézzük, mi történik Prága utcáin. A távolságot már nem befolyásolja a fzikai hely, atomok tekintetében még igen, ám a bitek tekintetében semmiképp – idézve Negroponte szavait a Digitális létből (2003). Ezt a jelenséget a szakirodalom deterritorizációnak nevezi, függetlenedésnek a területi meghatározottságtól. Vagy- is a hálózati média közegében végzett cselekvéseink tér- és időbeli hatósugara megváltozott. Időben a legtöbb dolog szinte azonnalivá vált. Cselekvésem hatása a médium közegében nem késleltetett – ennek következményeit gondoljuk át egy történelmi példán keresztül. Sokáig nemigen értettem, a brit gyarmatbirodalomban miért volt szükség Indiában élő alkirályra (főkormányzóra), amíg nem bukkantam rá a következő adatra: a Szuezi-csatorna megépítése előtt, mikor a keletre tartó tengeri közlekedésben meg kellett kerülni Afrikát, egy postai küldemény 5–8 hó- nap alatt ért el Indiába, s a monszunidőszak miatt összességében két évbe telt egy teljes levélváltás, vagyis amíg a válasz is megérkezett Angliába. Az 1870-es évek- től kiépült a távíróhálózat, így a két évből öt óra lett – telegrafáltak Bombaybe,