Page 58 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

56 Műveljük a médiát! – a lapkiadás alakulása az egyes országokban, – a politikai párhuzamosságok, valamint ehhez kapcsolódva a pluralizmus kér- dése, – az újságírói professzionalizáció szintje, valamint – az állam szerepe a médiarendszerben Ha a magyar médiarendszert vizsgáljuk, akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy egyik modellbe sem illeszthető be maradéktalanul. Bizonyos elemei a polarizált pluralis- ta, más elemei a demokratikus-korporatista modellhez viszik közel A médiaszociológus Denis McQuail is hosszú ideje foglalkozott média és nor- mativitás kérdésével A 90-es években született munkáiban a tömegkommunikáció vonatkozásában négy elméletet különít el aszerint, hogy inkább médiaközpontú vagy társadalom-központú, illetve inkább anyagi vagy kulturális szemléletű (McQuail 2003: 16). Ennek alapján megkülönböztet: – társadalmi elméletet (médiaközpontú, kulturális szemléletű), – normatív elméletet (médiaközpontú, anyagi szemléletű), – operatív elméletet (társadalom-központú, kulturális szemléletű), – hétköznapi, közgondolkodásbeli elméletet (társadalom-központú, anyagi szemlé- letű). A normatív elmélet jelentőségét McQuail abban látja, hogy „szerepe van a média- intézmények formálásában és legitimálásában, és jelentős hatást gyakorol más tár- sadalmi ágensek és a különböző médiumok közönségének a médiával kapcsolatos elvárásaira” (McQuail, 2003: 16). A normativitással kapcsolatos elgondolásainak középpontjában a közérdek fogalma áll, mely a médiára vonatkoztatva azt jelenti, hogy a médiának működése során tekintettel kell lennie az igazságosság, a méltá- nyosság, a demokrácia, valamint a kívánatos társadalmi és kulturális értékekre McQuail új, 2009-ben szerzőtársaival együtt publikált elméletrendszere, a Normative Theories of the Media a (média)normativitás fogalmának minden ed- diginél differenciáltabb kidolgozását kínálja. A könyv szemlélete azt mutatja, hogy McQuail és kutatótársai a korábbi – anyagi szemléletű – megközelítés felől a kulturális kötöttségek fgyelembevétele felé orientálódtak. „Elismerjük, hogy a normatív elméletek sokkal inkább kulturálisan kötött konstrukciókból és paradig- mákból állnak, semmint hogy csupán aktuálisan létező rendszerek lennének. (…) A normativitás jelentése kulturális értékek közti választáson alapul, melyek végső soron olyan alapmeggyőződésekkel állnak kapcsolatban, hogy milyen is az emberi létezés természete, és mi a célja” (Christians et al., 2009: viii, 19). A másik eltérés, hogy míg korábban kizárólag két szinten, demokrácia és média vagy máskép- pen társadalom és média viszonylatában vizsgálódtak, most háromszintessé bőví- tették a kutatást. Először (1) a flozófai tradíciót tárták fel, ezt követte (2) a de­ mokrácia, majd (3) a média vizsgálata