Page 33 - Andy Ruddock – Ifjúság és média

1. fejezet: Miért éppen az ifjúsági média? 31 ténelmi perspektívába helyezi azáltal, hogy a tüntetéseket és a tömegek történeté- nek problémáját a társadalomtörténész E. P. Thompson munkái szerint értelmezi. Thompson kifejlesztett egy módszert, amely segít meghatározni a hétköznapi embe- rek nagy történelmi változások során játszott szerepét; például az ipari forradalom- ban. Thompson módszerét használva megérthetjük, hogy a fatal médiafelhasználók milyen szerepet játszanak a közösségi média, a mobilmédia és a politikai változá- sok összekapcsolásában. Mire eljutunk idáig, sikerül megalapoznunk a média hatásaival és technológiá- jával kapcsolatos társadalmi és történelmi megközelítés lényegét. A negyedik fejezet ezt a keretet alkalmazza a nemzetközi médiafolyam leírásához, amikor a közönsé- gekkel kapcsolatos elméleteket alkalmazva értelmezi, hogy a kínai valóság-tele- víziózás hogyan árulkodhat a globális médiatrendekről. Ebben a megközelítésen a „hétköznapit” az alapján értelmezzük, hogy azok a konvergens médiaplatformok, amelyek az apolitikus médiahasználati módokat népszerűsítik a fatalok között, hogyan enyhíthetik a feszültséget Kína és a nemzetközi médiaformátumok között. Ezek a szokások nagy jelentőséggel bírnak, mivel magyarázatot adhatnak arra, hogy a nemzetközi médiaipar makropolitikája hogyan kapcsolódhat a fatalok sza- badidős tevékenységeihez. Az ötödik fejezet a fatal lányok és a mobiltelefonok példáján keresztül tár- gyalja, hogy a média hogyan befolyásolja a társadalom szerkezetét azáltal, hogy meghatározza a magánszféra és a nyilvános szféra határait. Ugyancsak a hétköz- napiság témájából kiindulva azt is vizsgáljuk, hogy a politika és a kulturális ha- gyományok hogyan befolyásolják, hogy a saját szobáikban a lányok mire használ- ják a mobiljukat. Mindebből kiderül majd, hogy ezek a magánszférában létrejövő személyes pillanatok miért válhatnak a média politikai jelentőségének legfonto- sabb bizonyítékává. Ez különösen akkor válik majd világossá, amikor azt tisztáz- zuk, hogy a média hogyan befolyásolja a testünket „politikai szövegként”. A prob- lémát az úgynevezett lánykutatások (girl studies) már korábban tematizálták; ezek az elméletek alkotják az ötödik fejezet teoretikus hátterét. Továbbá az ötödik feje- zet részletesen foglalkozik a performativitás és az identitás kérdéseivel. Feminista szerzők lányokkal foglalkozó elméleti és empirikus munkáiból kiindulva a fejezet igyekszik kiszélesíteni az állampolgárság és a politika értelmezését, ami különö- sen fontos, ha a média és a politika viszonyát próbáljuk részletesebben feltárni. A könyv második részében ezeket az alapelveket alkalmazva kapcsoljuk össze a „hétköznapi” fogalmát a kutatási gyakorlattal. Itt a médiakutatás népszerű témáit vesszük sorra: a médiaerőszakot, a reklámokat, a politikai kampányt és a híres- ségeket (utóbbiakat a média és a sport nagyítóján keresztül nézve). Ezeknek a fe- jezeteknek elsősorban az a céljuk, hogy új megközelítésmódokat kínáljunk a mé- diakutatás hagyományos kérdéseinek vizsgálatához. A fejezet kitüntetett fgyelmet szentel annak, hogy a digitális korszakban hogyan változott meg a fatalok, az üz- let és az állam kapcsolata. Néhányan ma már azt javasolják, hogy ne közönségről, hanem a média felhasználóiról beszéljünk. Ennek a fogalmi váltásnak azonban az