Page 32 - Andy Ruddock – Ifjúság és média

30 Ifjúság és média azzal érvelt, hogy a kultúra legfontosabb hatásait azokban a mindennapi gyakorla- tokban kell keresnünk, amelyekkel az emberek szimbolikus rendet teremtenek és jelentést adnak a hétköznapi életüknek (1961). Az aktuális „hétköznapi” történetek tanulmányozása a kvalitatív médiakutatás egyik alapvető kérdése, mivel a média hatalma sokszor csak akkor válik láthatóvá a valóságban, amikor az emberek hasz- nálni kezdik a médiát. Ezt a hagyományt követve, a könyv első öt fejezete azzal foglalkozik, hogy miként kerülhetünk közelebb a média hatásának alaposabb meg- értéséhez azáltal, hogy a hétköznapi fatalok hétköznapi médiahasználati szokásait vizsgáljuk. A kérdés tárgyalása a második fejezettel kezdődik, ahol a „hétköznapi” emberek jelentőségét világítjuk meg a médiahatások társadalomtudományos értel- mezésének szempontjából. A médiatudományban a „médiahatás” kifejezés rend- szerint olyan vizsgálatokkal összefüggésben jelenik meg, ahol a kvantitatív adatok kísérletekből vagy kérdőíves vizsgálatokból származnak. Ezek a kutatások főleg azzal foglalkoznak, hogy a média hatásának kitett emberek hogyan gondolkoznak és cselekszenek. A médiahatások kutatói szerint nem minden hatás negatív, és az sem feltétlenül igaz, hogy ezekkel szemben a fatalok sérülékenyebbek. A hatásku- tatók azt vizsgálják, hogy a média és más társadalmi erők interakciója általános- ságban hogyan mozdítja előre a társadalom egyes csoportjait. Az efféle tanulmá- nyok többnyire az átlagos közösségekről szólnak, a kutatók ugyanis olyan összetett hatásokat keresnek, amelyek „hétköznapi” fatalok között jelentkeznek, akik átlát- ják, hogy a média mire akarja használni őket, és hajlandóak is alávetni magukat ennek. Ezt a megközelítésmódot a rapzenét hallgató iraki katonák (átlagos embe- rek, akik extrém nyomás alatt élnek) vizsgálatán keresztül lehet illusztrálni. A harmadik fejezet a közösségi média adatbázisai és a társadalmi elégedetlen- ség példáján keresztül magyarázza, hogy miért tekinthetjük „hétköznapinak” a kö- zösségi média hatásait abban az értelemben, hogy azok elősegítik a már meglévő médiaformák és kulturális gyakorlatok fejlődését. Ezt az elképzelést egy olyan tör- ténet illusztrálja, amely azt mutatja be, hogy a közösségi média, a helyi újságírók és a tüntetéseken résztvevő hallgatók hogyan tudták megváltoztatni a rendfenn- tartással kapcsolatos gyakorlatokat a foridai Tallahassee városában. Nem nehéz visszatérni a „közvetlen hatások” modelljéhez, amikor olyan új jelenségek bizonyí- tékaival szembesülünk, mint például a közösségi hálózatok, amelyek radikálisan átalakították a fatal médiafelhasználókkal kapcsolatos kockázatokat, illetve koráb- ban soha nem látott lehetőségeket biztosítottak számukra, hogy részt vegyenek a nemzeti és a nemzetközi politikában. Ebben a fejezetben azt az ellentmondást is leleplezzük, miszerint a médiával kapcsolatos „régi” elméletek manapság is műkö- dőképesek, mivel a mai médiának történelme van, ugyanakkor a jelen kor viszo- nyai új irányokba is terelik ezt a történetet. A harmadik fejezet ezt a témát foly- tatja azzal, hogy körbejárja a kérdést: mi nem új a digitális médiában. A fejezet ezen kívül azzal is foglakozik, hogy a technológiai változások hogyan stabilizálják és terjesztik ki a különböző médiaformátumok életét; a már létező szokásokat és gyakorlatokat. A fejezet a közösségi média és az ifjúsági mozgalmak témáját tör-