Page 37 - Andy Ruddock – Ifjúság és média

1. fejezet: Miért éppen az ifjúsági média? 35 pár évvel később történik, Florence-nek nem lett volna szüksége újságírókra. A gonosz tréfát nyilván az egyik barátja rögzítette volna a telefonjával, és a jelenet felkerült volna a YouTube-ra. Éppen ez a „populáris kreativitás” (popular creativity) lényege: bár a média bizonyos mértékig mindig is teret engedett a tartalmak és az események különböző értelmezésének és megvitatásának, a „váratlan társadalmi események” gyakorisága és hatása egyre nagyobb lett a digitális korszakban, a na- gyobb népszerűség elérésének érdekében. De vajon mennyire egyszerű a fatalok- nak kreatív módon használni a médiát úgy, hogy jobbá tegyék a saját életüket, és ha így tesznek, ki jár ezzel a legjobban? Hogyan érvelhetünk amellett, hogy az új médiakörnyezet, ahol a fatalok több tartalmat hoznak létre és osztanak meg, mint korábban bármikor, valójában megerősíti a médiahatalom egyes formáit? Továbbá hogyan érvelhetünk amellett, hogy ez egy lényeges kérdés? Ezeket a kérdéseket az összegzésben tárgyalom, ahol azzal foglalkozom, hogy a média termelési folya- matai hogyan kapcsolódnak a társadalmi jólét kérdéséhez a gyermekkatonák és az erőszak áldozataivá vált fatalok esetében Nigériában, Sierra Leonéban és Kolum- biában. Olyan hátrányos helyzetű csoportokról és erőforrásokban szegény fatalok- ról esik majd szó, akiknek valóban fontos lenne, hogy a médián keresztül hall- hassa a hangjukat a nyilvánosság. Érvelésem szerint ezek a tapasztalatok magukba sűrítik azokat a legfontosabb kérdéseket, amelyek a média hatáskutatásának új korszakában merülnek fel. Összefoglalás – Az ifjúsági média vizsgálata lényegében a médiahatások társadalmi jellemzői- nek kérdéseivel foglalkozik. Általánosságban elmondható, hogy ez a hatás a tár- sadalmi valóság kereteinek megalkotását jelenti, amely mögött politikai motivá- ciók állnak, és amelynek politikai következményei vannak. – Ez a pozíció nem determinisztikus és nem is negatív. A „motivációk” és az „eredmények” sokféle (gyakran ellentmondó) formában jelenhetnek meg, és be- láthatatlan következményeik lehetnek. A legfontosabb felismerésünk itt az lehet, hogy a fatalok médiahasználata az egyik legfontosabb tényező annak meghatá- rozásában, hogy a médiának pontosan milyen társadalmi hatása lehet. – Amikor arról beszélünk, hogy a fatalok reprezentációja hogyan befolyásolja az emberek saját világukról való gondolkodását, fel kell ismernünk, hogy az ifjú- ság és a média tudományos kutatása is „reprezentációnak” minősül. Akárcsak a médiatartalom esetében, a tudományos kutatás értékelésekor is fel kell tennünk a kérdést, hogy a tanulmányok miért úgy íródtak, ahogy; miért használnak bi- zonyos elméleteket, módszereket és esettanulmányokat. Ennek az a jelentősége, hogy az egyes területeken hozott különböző döntések különböző válaszokat ad- nak arra, hogy a médiának milyen hatása van a fatalokra. – Mindenesetre az ifjúság és a média irodalma fontos kérdéseket vet fel a média- kutatás múltjáról és jövőjéről.