Page 42 - Andy Ruddock – Ifjúság és média

40 Ifjúság és média eszközt, amit a kutatás alanyaira lehetett csatolni, miközben azok flmet néztek, és aminek a tűje elmozdult, amikor a néző megijedt vagy izgatottá vált (Charter, 1932). Peterson és Thurstone (1932) kérdőíves vizsgálatokkal igyekeztek kiderí- teni, hogy a flmek milyen hatást gyakorolnak az etnikai kisebbségekkel kapcso- latos attitűdökre. A kutatás elhíresült eredményei megállapították, hogy D. W. Griffth Egy nemzet születése (The Birth of a Nation) című, az amerikai polgár- háborút követő időszakban játszódó drámájának hatására nőtt a rasszista attitűdök aránya a fatal fehér közönség köreiben. A flm a Ku-Klux-Klant hősies szervezet- ként ábrázolta, amely megmentette a déli államokat a felszabadított, bűnözővé vált rabszolgáktól. A szociológus Herbert Blumer (1933) úgy gondolta, hogy sokkal eredményesebb lehet, ha a médiummal való találkozás autobiográfai beszámolói alapján vizsgálja azt, hogy a flmek hogyan váltak fontossá a fatalok életében. Tehát ahelyett, hogy potenciálisan veszélyes tartalmaknak tette volna ki a fatalokat, majd azt vizsgálta volna, hogy milyen pszichológiai vagy véleménybeli változások következtek be, Blumer több mint 1000 főiskolai hallgatót beszéltetett arról, hogyan és miért kezd- tek moziba járni; hogyan integrálták a flmek karaktereit és történeteit a gyermek- kori játékaikba; milyen szerepet játszottak a flmek az álmaikban; hogyan befo- lyásolták a szerelemről és a romantikáról alkotott elképzeléseiket; és kivel mentek volna moziba a legszívesebben. Blumer hitt abban, hogy ezek a bizonyítékok – ame- lyekben a fatalok saját szavaikkal fejthették ki a flmek iránti rajongásukat, miköz- ben valós élményeket idéztek fel – éppen olyan fontosak lehetnek, mint a Peterson és Thurstone által kísérleti módszerekkel gyűjtött adatok. Áttekintve a Payne Fund tanulmányait (PFS), Pietilä (2005) azzal érvelt, hogy a projektre tévesen emlékszünk bukott vállalkozásként, amely a flmekkel szemben tanúsított erkölcsi elfogultság, illetve a kvantitatív és kvalitatív kutatói megkö- zelítésmódok összeegyeztethetetlensége miatt hiúsult meg. Charterst és csapatát három ok miatt értették félre. Először is, soha nem kaptak lehetőséget arra, hogy a flmekkel, hatásokkal és besorolásokkal kapcsolatos megállapításaikat kong- resszusi meghallgatáson ismertessék. Másodszor, azok, akik azzal érveltek, hogy a flmeknek káros hatásuk van a fatalokra, szelektíven használták fel a kutatások eredményeit, ezzel azt sugallva, hogy a kutatók bizonyítékot találtak a közvetlen hatások esetére. Ugyanakkor az eredmények alapos elemzése kimutatta, hogy a kutatók sem feltételezték, hogy a flmek önmagukban rossz hatással lennének a viselkedésre. Harmadszor, akár kvantitatív vagy kvalitatív kutatásokról volt szó, a PFS kutatók egyetértettek abban, hogy a flmek bár fontos szerepet játszanak a fatalok életében, azok hatását a szociális háttér és a társadalmi hálózatok is befo- lyásolják (Pietilä, 2005). A Payne Fund tanulmányai sok tanulsággal szolgálnak, amikor a kortárs hatás- vizsgálatokra gondolunk, amelyek továbbra is kiemelt fgyelmet fordítanak a fata- lokra. Ha például azt feltételezzük, hogy a rapzene az erőszakot dicsőíti, és átte- kintjük, hogy a hatáskutatók mit gondolnak a témáról, a PFS kutatások alapján a