Page 46 - Andy Ruddock – Ifjúság és média

44 Ifjúság és média demi dolgot kiderítsenek a média hatásáról. Arról beszéltek, hogy a kísérletek ki- emelik a felhasználót a hétköznapi környezetből, olyan tartalmakat mutatnak be nekik egy idegenekből álló nagyobb társaság jelenlétében, amelyeket különben nem néznének meg, illetve hiteltelen közvetítőket alkalmaznak életszerű kapcso- latok helyett. 2 Mindazonáltal az, hogy a hatáskutatók is érdeklődnek a médiahasználattal kap- csolatos élmények és tapasztalatok iránt, azt mutatja, hogy a kvalitatív és a kvan- titatív vizsgálatok között sokkal több a hasonlóság, mint elsőre gondolnánk. S va- lóban, Pieslak következtetései jól egybevágnak a hatásmechanizmusokról szóló kortárs beszámolókkal. Ezeknek a vitáknak a központjában a fatalok állnak, mivel jellemzően ők a kutatások alanyai, továbbá a fatalok résztvevőként történő meg- jelenése a hatáskutatások kultúrájában alapvetően meghatározza, hogy mit gon- dolunk a média hatásairól. A fatalok viszonylag könnyen „elérhetőek” a kísérletek és felmérések számára, egyszerűen azért, mert nagy számban ott ülnek a tudósok előtt, akik a hatásokat szeretnék tanulmányozni. Azonban számos bizonyíték van arra, hogy a hallgatók között végzett kutatások következtetéseit jelentősen torzítja az, hogy a fatalok pontosan tudják, mit akarnak „csinálni” velük. Arra is találunk bizonyítékot, hogy a fatalok tudatosan vizsgálják a rájuk ható tényezőket. Ezek a felismerések fontos szerepet játszanak egy olyan, a média hatásaira vonatkozó komplexebb modell felállításában, amely túlmutat az „injekciós tűk” egyszerű el- képzelésén, miszerint a médiát vádolhatjuk azért, mert rossz gondolatokat fecs- kendez az egyébként ártatlan fatalok fejébe. Így a fatalokkal kapcsolatos hatásku- tatások fontos tanulságokat hordoznak azok számára, akik a médiakutatás kritikai olvasatára törekszenek. A kortárs hatáskutatások már nem abból a feltételezésből indulnak ki, hogy a média úgy befolyásolja a közönséget, hogy ezzel szemben a közönség tehetetlen. Ennek felismerése lehetőséget ad arra, hogy tovább tudjunk lépni az egyre össze- tettebb és érdekesebb hatásmodellek felé, amelyek a módszertan tekintetében sok- kal szélesebb teret nyitnak a kutatók számára. A jeles szociálpszichológus, Albert Bandura, a társadalmi tanulásról alkotott elméletében azzal érvelt, hogy a fatalok szándékosan tanulnak a médiából, s ez sok esetben teljesen ésszerű választásnak tűnik (2009). A hatáskutatások területe dinamikus és változatos, amely lehető- 3 séget ad arra, hogy a kíváncsiságunkat megfelelően strukturált vizsgálatokká alakítsuk, még akkor is, ha nem statisztikai módszerekkel szeretnénk dolgozni. A hatáskutatásokról mindenkinek tudnia kell, akit érdekel a médiakutatás, mivel a médiakutatókat gyakran felkérik, hogy olyan társadalmi aggodalmakat vélemé- nyezzenek, amelyek a kísérleti vizsgálatok által igazolt eredmények félreértéseiből indulnak ki. A kapcsolódó szakirodalom tekintetében a következő szempontokat 4 kell hangsúlyozni: – A legújabb hatáskutatások nem zárják ki a társadalmi és kulturális tényezőket, valamint a kutatás résztvevőit nem tekintik meghatározott pszichológiai voná- sokkal rendelkező egyéneknek.