Page 43 - Andy Ruddock – Ifjúság és média

2. fejezet: Médiatartalmak 41 következő tanulságokat fogalmazhatjuk meg: történelmi szempontból a hatásku- tatók soha nem hittek a közvetlen hatások modelljében; a kutatók megállapításait politikai okokból súlyosan félreértelmezték a nyilvános vitákban; valamint a kvan- titatív és a kvalitatív megközelítések között közel sem olyan éles a határ, mint azt elsőre gondolnánk. Sőt, a PFS azt javasolta, hogy a kísérleti és naturalista megkö- zelítések együttműködhetnek a média hatalmának társadalmi környezetben való leírásában. Tehát visszatérve a rap és a hatások kérdéséhez, a téma kutatása során végig szem előtt kell tartanunk, hogy a hatáskutatók valójában mit mondanak a média hatalmáról, és találnunk kell egy olyan esettanulmányt, amelyben a fatalok maguk fogalmazhatják meg, hogy a hatások hogyan működnek bizonyos élethely- zetekben. Médiahatások: egy átfogó áttekintés Ha csak arra összpontosítunk, hogy a flmek, a televízió, a játékok tartalma és az ízlés hogyan ösztönöznik a fatalokat arra, hogy antiszociálisan viselkedjenek, azzal elfedünk egy sor egyéb tényezőt, amelyekkel a média hozzájárul ahhoz, hogy a világ az, ami. A média jelentőségének megértéséhez sokkal előnyösebb azt fgyelembe venni, hogy a tartalom hogyan alakíthatja az olyan hétköznapi fatalok valóságérzékelését, akiket semmilyen nyilvánvaló vagy látványos módon nem ma- nipulál az, amit látnak, hallanak, olvasnak, vagy amivel játszanak. Amikor a David Grossmanhoz hasonló kutatók ragaszkodnak ahhoz, hogy a média hatása a legvi- lágosabban a Michael Carnealhez hasonló (lásd 1. fejezet) tinédzserek által elköve- tett, megdöbbentő, erőszakos cselekedeteken keresztül ragadható meg, akkor nem véletlen, hogy a hatáskutatók többségét leginkább az érdekli, hogyan eredményez- hetnek a média üzenetei alig észrevehető, de mégis jelentős, általános hatásokat az ifjúság körében. Ezeket a hatásokat nehezen vesszük észre, mert csak ritkán hívják fel magukra a fgyelmet. A legtöbb hatáskutató úgy véli, hogy a médiaerőszak ha- tásai csak hosszú távon jelentkezhetnek; még a viselkedésbeli apró változások is összetett folyamatok, a társadalmi tanulás eredményei (Bandura, 2009). A hatás- kutatók úgy vélik, hogy a médiának társadalmi hatásai vannak, mivel maga a mé- dia is a társadalmi valóság része: azaz, a média hatalma a média használatának kontextusától függ. Ugyanakkor ezzel a megállapítással nem akarom a médiaha- tások jelentőségét másodlagos tényezővé csökkenteni. Ehelyett azt szeretném be- mutatni, hogy ennek a hatalomnak az elemzése mennyire független attól, hogy ta- lálunk-e olyan eseteket, ahol a média önmagában felelős a társadalmi folyamatok előidézéséért. A média hatásai opportunista módon működnek: a média azáltal befolyásolja a fatalokat, hogy könnyen hozzáférhetővé teszi a társadalmi szükség- letekre és a társadalomban felmerülő feszültségekre vonatkozó válaszadások lehe- tőségét.