Page 40 - Andy Ruddock – Ifjúság és média

38 Ifjúság és média A kvantitatív módszerek alkalmazása a médiahatások tanulmányozásában, illetve ezeknek a módszereknek a kapcsolata a kvalitatív adatgyűjtési és elemzési techni- kákkal, már többször képezte viták tárgyát a médiakutatás története során. A média- hatásokkal kapcsolatos nyilvános viták – mint például az, hogy a rapzene szerepet játszhat a valós agresszió megjelenésében – gyakran szelektív és nem reprezen- tatív módon merítenek a kvantitatív hatáskutatásokból. Médiakutatóként lényeges tisztázni, hogy a kvantitatív módszerektől mit várhatunk, illetve hogy ezek az eredmények hogyan viszonyulnak azokhoz a kutatói kérdésekhez, amelyek a kva- litatív kutatásokra jellemzőek. Ez az alapvető módszertani kompetencia az alapja minden olyan médiahatásokkal kapcsolatos diskurzusnak, amelyekben bővelkedik a mai közélet. Tehát, amikor azzal a kérdéssel szembesülünk, hogy a rapzene hogyan illesz- kedik az erőszak valós világába – ami jellemzően olyan statisztikai módszerekkel kutatott téma, mint például a tartalomelemzés, a raprajongók kérdőíves vizsgálata és olyan kísérletek, amelyek azt vizsgálták, hogy mi történik, amikor a fatalokat rapzenének teszik ki –, az első dolog, amit meg kell kérdeznünk, hogy hogyan le- het különböző módokon értelmezni és „mérni” a hatásokat, illetve a kvantitatív és kvalitatív megközelítések hogyan egészíthetik ki egymást. Ez minden médiahatás- sal kapcsolatos vitában alapvető kérdésnek számít. A fejezet úgy tesz eleget ennek a célkitűzésnek, hogy áttekinti a hatáskutatás történetével és legfontosabb ered- ményeivel kapcsolatos kritikai írásokat. Ezek az írások azt sugallják, hogy a hatás- kutatók eddigi eredményei rámutatnak a kvantitatív módszerek korlátaira, és meg- erősítik, hogy a média hatását nem lehet csak kísérleti és kérdőíves módszerekkel megvilágítani. Ezután a fejezet azt tekinti át, hogy a kvalitatív módszerek – fatal raprajongókkal készített interjúk, amelyek a rap befogadását a rajongó élettörténe- tének kontextusába helyezik – hogyan egészítik ki a hatáskutatásokat annak bemu- tatásával, hogy a rap hatása miképp „működik” valódi emberek és valós szituációk esetében. Mindent összevetve, a kvantitatív és kvalitatív vizsgálatok között egyet- értés van arról (a médiakutatók a módszereiktől függetlenül egybehangzóan ezt állítják), hogy míg a társadalmi viták a média tartalmára fókuszálnak, amit a hét- köznapi emberek nem tudnak befolyásolni, addig a fatalok életében a tényleges kockázati tényezők a társadalmi környezetben rejlenek, s ezekkel a fataloknak ön- hibájukon kívül kell megküzdeniük. Továbbá a médiatartalmak csak akkor válnak problematikussá, ha súlyosbítják azt a „káros hatást”, amit alapvetően a társadalmi környezet vált ki. Azáltal, hogy ezekre a szakszövegekre és erre az esettanulmányra esett a vá- lasztásunk, kritikusan értelmezhetjük a hírekben gyakran felbukkanó, a média ha- tásával kapcsolatos vitákat. Ezek a botrányok gyakran összpontosítanak arra, hogy a kutatások mit „bizonyítottak” a média hatásairól. De ennek a fejezetnek az el- olvasása után mi már tudni fogjuk, hogy az első dolog, amit meg kell kérdeznünk, amikor a média hatásával kapcsolatos bizonyítékokkal szembesülünk, hogy a ku-