Page 41 - Andy Ruddock – Ifjúság és média

2. fejezet: Médiatartalmak 39 tatás hogyan határozta meg a „hatások” fogalmát, hogyan történt az adatgyűjtés, és az eredményeket hogyan kell úgy értelmezni, hogy a különböző kutatási mód- szerek előnyeit és hátrányait is fgyelembe vesszük. A médiakutatás kezdetei és a fatalok 1931 márciusában a Samarcand Manor nevű, észak-karolinában található, fatal- korú női bűnelkövetők részére fenntartott javítóintézet büntető szárnya a lángok martalékává vált. Tizenhat, 13 és 19 év közötti foglyot vádoltak a gyújtogatással, akiknek az élete forgott kockán a tárgyalás során. Az eset lebilincselő beszámoló- jában Cahn (1998) leírja, hogy az ügy hogyan tüzelte fel a nyilvánosság képzeletét, és hogy az emberek hogyan őrlődtek a szánalom és a félelem között. Szánalmat érezhettek a fatalokért, akik egyértelműen nem voltak „rosszak”, mivel akkoriban a lányok olyan ügyekkel is börtönbe kerülhettek, amelyek valójában nem voltak bűn- cselekmények, így például azzal, hogy szexuális úton terjedő betegségük (STD) volt, vagy egyszerűen csak problémás volt a magatartásuk. Ezzel egy időben a fé- lelem is megjelent az új generációs női bűnözők kapcsán, akik a déli államok urbanizációjával és iparosodásával együtt tűntek fel. Végül a szánalom diadalmas- kodott: a tárgyalás szörnyű részleteket tárt föl a Samarcandban rendszeresen al- kalmazott kegyetlen, szadista büntetési módokról. A halálbüntetés lehetőségét vé- gül elvetették, és a leghosszabb kiszabott büntetés öt év volt. Egy másik lehetséges ok, amiért a samarcandi lányok kivívhatták a közvélemény szimpátiáját, hogy a reformerek, a jogalkotók és a kutatók éppen az esettel egy időben kezdték kutatni azt a kérdést, hogy a tömegmédia elronthatja-e a jó gyere- keket. Az I. világháború idejére ugyanis már komoly aggodalomra adott okot a flmek hatalmas népszerűsége a kamaszok körében (Pietilä, 2005). 1928-ban WW Charterst, az Ohio State University oktatással foglalkozó professzorát kérték fel, hogy állítson össze egy kutatást arról, hogy a flmek milyen hatással vannak a fa- talok világnézetére és viselkedésére. A kutatást a Payne Fund elnevezésű jóté- konysági szervezet fnanszírozta, amely korábban is számos kutatást végzett a fa- talok körében (Charters, 1932; Pietilä, 2005). A Payne Fund vizsgálatai kutatási mérföldkőnek számítanak, mert a vizsgálat olyan kérdéseket vetett fel, amelyek a mai napig meghatározzák a médiakutatást: vajon a kvalitatív vagy a kvantitatív módszerek alkalmasabbak arra, hogy megtudjuk, a média hogyan befolyásolja a társadalmat. Charters pszichológusokból és szociológusokból álló csapatot állított össze, akiknek azt a feladatot adta, hogy a flmek hatásával kapcsolatos feltétele- zéseket kutatható kérdések és bizonyítékokon alapuló válaszok formájában fo- galmazzák meg. A pszichológusok túlsúlya azt jelentette, hogy a kutatást a társa- dalomtudományos orientáció uralta, s ebből kifolyólag csak a mérhető hatásokkal foglalkoztak. Egyes kutatók „elektromos galvanométert” használtak, egy olyan