Page 148 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

146 Médiaesemény-esettanulmányok című esettanulmány. A témánként eltérő médiapéldákkal dolgozó módszer tan- könyvi példája a Mozgókép és médiaismeret 1–2 kötete 50 Az esettanulmány-módszer kétségtelen előnye, hogy az adott ügyet alaposab- ban megismerve kevesebb szöveggel intenzívebben dolgozhatunk, mint abban az esetben, amikor minden problémát más és más ügy segítségével mutatunk be Ilyenkor már önmagában az adott eset áttekintése is sok időt vesz el, és idő hiá- nyában annak csak egy-egy feldolgozására építhetjük a munkát. Másfelől az utóbbi esetben minden problémához fogunk hasznos anyagot találni, míg az esettanul- mány-módszer néhány fontos kérdésre az ügy jellegéből adódóan nem lesz érzéke- nyítve (vagyis kevéssé vagy egyáltalán nem illusztrálja, példázza a szóban forgó jelenséget, problémát). Nincs „üdvözítő” módszer, a döntés a peremfeltételektől és a fejlesztés szándékától függ (Alacsony, illetve kifejezetten magas óraszámnál, rövid, illetve elegendően hosszú képzési idő birtokában, alapozó, illetve elmélyítő, vagyis „szélsőséges” paraméterekkel az esettanulmány-módszert, közepes időke- retek és érettségire felkészítő kurzusok esetén inkább a témánként eltérő média- példák módszerét javasoljuk ) Az adott ügy elsősorban akkor alkalmas az esettanulmány-típusú megközelí- tésre, ha minél több olyan szempontra szolgál erős, bőséges és izgalmas szöveg- példával, ami jól jellemzi a média funkcióit és működésmódját. Azt se feledjük, hogy az iskolai médiaoktatás elsősorban bizonyos médiajelenségek problemati- zációjára fókuszál. Viszonylag kevés „kemény” ismeretanyag átadására törek- szik, sokkal inkább a valós kérdéseket exponálja a médiáról szóló naiv közhelyek- kel szemben, és mutat néhány olyan módszert, amelyek segítségével – még ha kor látozott érvényességgel is – az adott jelenség magyarázható Nézzük, hogy az eddigiek alapján milyen (tantervi) témák problematizációját segítheti leginkább a Rezešová-ügy médiareprezentációja. Ehhez felhasználjuk a gimnáziumok első év- folyamának médiaismereti blokkja munkáját segítő 21 tanórára tervezett helyi tan- tervet Egy Rezešová-ügyre alapozó, esettanulmány típusú kurzus a tanterv 15–17 tanórájának a lefedésére (a tananyag 70-80%-ának áttekintésére) alkalmas attól függően, hogy a bevezető órákat és a modern nyilvánosság fogalmának értelme- zését az esetre alapozva tervezzük-e meg, mint ezt a következő táblázat mutatja. A táblázatban nem kapnak kiemelést azok a tantervi témák, amelyek tárgyalása a Rezešová-ügy kapcsán irreleváns, sötétszürke alányomással jelöljük azokat, ame- lyek akár tárgyalhatóak ennek az esettanulmánynak a keretein belül, de nem kap- csolódnak ahhoz erősen, és világosszürkével jelöltük azokat, amelyeknek a fel- dolgozásához kifejezetten jó lehetőségeket adnak az üggyel kapcsolatos média szövegek. Vastag betűvel jelöltük azokat a tartalmakat, amelyeket az eddigi- ekben ki is bontottunk, amelyekhez konkrét médiaszöveg-példákat, hivatkozásokat kapcsoltunk 50 Hartai lászló – muHi Klára: Mozgókép és médiaismeret 1–2. Budapest, Korona, 2002 111–160; 139–197