Page 196 - James Potter – Médiaműveltség

172 IV. rész: Tartalom végig együttműködve. Ez a komikum formulája. A történet egy egészen normális, hétköznapinak látszó szituációval indul, aztán a producer lépésről lépésre jó mesz- szire viszi ettől a közönséget, de olyan módon, hogy az nem téved el, hanem maga is várja a további lépéseket. A producerek tehát a nézők saját megvezetésükben való együttműködésére hagyatkoznak. Hogy erre rávegyék őket, a producerek mindig csak egy lépést tesznek meg egyszerre A következő lépés valóságát könnyen megláthatjuk a meggyőző szándékú üze- netekben. A tipikus probléma/megoldás üzenet például mindennapi embereket mutat mindennapi problémákkal, mint például a rossz lehelet, a fejfájás, a foltos ruhák, az ebédidőben támadó éhség és így tovább. A reklámozó arra hívja a kö- zönséget, hogy tegye meg az első lépést a megoldás felé, vagyis vegye meg és használja a reklámozott terméket, és higgyen az ígéretnek, miszerint ez majd jobb megoldást ad a problémára – vagyis gyorsabban, teljesebben, olcsóbban és érzel- mileg is kielégítőbben hat, mint bármi más. A következő lépés valóságát kicsit nehezebb megérteni az információjellegű üzenetek esetében. Ha például a hírszervezeteknek az a céljuk, hogy a nap esemé- nyeiről beszámoljanak, hogyan értelmezhető a következő lépés valósága az újság- írókra? A válasz erre az, hogy amikor az újságírók kiválasztják, miről számoljanak be, nem a tipikus eseményekben érdekeltek, sokkal inkább az anomáliákban. Idéz- zük csak fel a régi mondást, miszerint ha egy kutya megharap egy embert, az nem hír, de ha egy ember harap meg egy kutyát, az már hír. A történés kifordul, és et- től hírré válik. A bűncselekmények azért számítanak hírnek, mert ezek aberrált viselkedési megnyilvánulások. Az erőszakos bűncselekmények jobb hírértékkel bírnak, mint a tulajdon elleniek, mert aberráltabbak és ritkábbak – a való világban. Mindenfajta üzenet – szórakoztató, meggyőző és információs egyaránt – úgy készül, hogy fenntartsa a nagyfokú valóságosság látszatát, de valójában egy lépés- sel eltávolodik a valóságtól. Minél ügyesebben alakítja át ez az egy lépésnyi távol- ság a valóságot, annál érdekesebb lesz az üzenet, és annál valószínűbb, hogy meg- ragadja és megtartja az emberek fgyelmét. Mivel nagyon sok időt töltünk a való világon túl a média világával is, és mivel a kettő közti határ egyre homályosabb, gyakran előfordulhat, hogy összezavarodunk. Különösen igaz ez, ha órák ezrein át végeztünk automatikus feldolgozást mind evilági, valós üzeneteken, mind pedig a médiavilág üzeneteinek hatalmas árján. Ebben a folyamatos áradatban az érzékelések állandó összekeveredése zajlik. A reality műsor mint műfaj Bár a televíziózás egész történetében vannak példák a reality műsorokra (játék- programok, kandi kamera stb.), egészen 2000 környékéig nem vált felismerhető műfajjá. Akkor viszont a három legnépszerűbb műsor (a Survivor, az American