Page 241 - James Potter – Médiaműveltség

9. fejezet: Hírek 217 Sokan vannak továbbá, akik belefáradtak a rossz hírekbe. Hosszú ideje már, hogy az emberek a rossz vagy negatív hírek miatt panaszkodnak, és több jó hírt szeretnének kapni (Galician, 1986). Azt mondják, a rossz hír nem feltétlenül érde- kesebb. A hírközlő szervezetek azonban továbbra is elsősorban rossz híreket adnak közre (mint a bűncselekmények, botrányok és viták). A fent idézett okok – túl sok az irreleváns és a rossz hír – érthető magyarázatát adják annak, hogy miért foglalkoznak egyre kevésbé az emberek a hírekkel. Ez azonban korlátozza a tapasztalatszerzést is, ami már hiba. Jobb lenne, ha az embe- rek a hírek szélesebb választékával találkoznának, a hírközlő szervezetek széle- sebb köréből informálódva. Így ugyanis megtalálnák köztük a pozitívat és a nega- tívat is, és olyan tudósításokhoz férnének hozzá, amelyek relevánsak számukra. Ha több információjuk van, az emberek jobban tudnak dönteni arról, melyek a pontosabb tényközlések. Több információ birtokában több választási lehetőségük is van, hogy megszűrjék a tényeket, és olyan tudástárat építhessenek, amely hasz- nosabb a számukra Ma már az összes elképzelhető témában rengeteg a hozzáférhető információ. De mennyire jó ez? 2006-ra a Wikipedia angol verziója több mint egymillió cikket számlált – ehhez képest a(z Encyclopaedia) Britannica 80 000-et, az Encarta pedig 4500-at – és ezeket több mint 20 000-en írták egy „nyitott munkaközösség” tagjai- ként, amely bárkinek megengedi, hogy cikket írjon, vagy egy már létező cikkbe beleírjon. Senkit sem fzetnek az ebbéli munkájáért, és senkinek nem lesz tulajdo- na, amit hozzátett. Ebben az az előnyös, hogy szinte nincs olyan téma, ami túl ki- csi lenne ahhoz, hogy saját címszót kaphasson. Ezenkívül a hibákat is gyorsan észre lehet venni, és ki lehet javítani. C. Anderson (2006) ezt írja: „A Wikipedia attól igazán rendkívüli, hogy az idő múlásával egyre fejlődik, öngyógyító szerve- zete van, mintha csak gondozóinak hatalmas és egyre növekvő serege afféle im- munis szervezetet alkotna, amely mindenkor fgyel, és gyors választ ad bármire, ami fenyegeti őt.” (7. o.) Bár a blogok esetében nincs olyan pontossági garancia, mint a hagyományos újságoknál, a blogvilág egésze jobb hibajavító gépezettel rendelkezik, mint a kon- vencionális média. Az óriási információtömeg begyűjtésének és szűrésének itteni sebessége viszont messze maga mögött hagyja a konvencionális médiát. Nemcsak hogy blogok milliói léteznek, de ezek olvasói megjeleníthetik a reakcióikat is raj- tuk (C. Anderson, 2006, 186.). Ha a fentiekben bemutatott öt dolgot megtesszük, magasabb szintű médiamű- veltséget szerzünk a hírek terén Ehhez tudástárunk és készségeink együttes alkal- mazása szükséges (lásd a 9.2. táblázatot). Jobb készségekkel pedig felkészültebb tudástárat hozhatunk létre