Page 239 - James Potter – Médiaműveltség

9. fejezet: Hírek 215 Alternatív információforrások hozzáadása A How to Watch TV News című könyvében Postman és Powers (1992) azt írja, hogy a televíziós hírek nézésére úgy készíthetjük fel magunkat, ha előbb sokat ol- vasunk a világról, így felkészítve az elménket. Vagyis ha a média egy-egy üzenete nem szolgáltat elegendő kontextust, akkor azt magunknak kell megkeresnünk. A fontosabb társadalmi, politikai vagy gazdasági témák esetében ez általában könyvek és magazinok olvasását jelenti. Mikor azonban így teszünk, ügyeljünk arra, hogy több álláspontot is megismerjünk. A kontextus több egy adott problé- mával való találkozásnál – legyen az bármilyen mély is. Ahhoz, hogy egészen át- fogó tudástárra tegyünk szert, alaposan meg kell ismerkednünk a témával, a lehető legtöbb nézőpontból megközelítve azt. Ha tehát találunk egy hosszú cikket egy adott témáról egy konzervatív magazinban, próbáljuk megtalálni a liberális, a centralista és a nem politikai magazinok írásait is ugyanerről. Ha ezt a stratégiát folytatjuk, sokkal részletesebb lesz a tudástárunk e témát illetően, és az ez alapján formált véleményünk sokkal helytállóbb lesz Ez különösen fontos az internetről szerzett hírek esetében, ahol annyiféle hír- szolgálat, faliújság és blog foglalkozik az aktuális történésekkel. Gyakran nem le- het tudni, ki állította össze az ottani tudósításokat, mennyire kiegyensúlyozottak, és mennyire pontosak a bennük szereplő „tények”. Nagyon fontos, hogy a legkü- lönfélébb weboldalakról szedjük össze az információkat, hogy rájöjjünk, hol van- nak a legpontosabb és leghihetőbb kontextusok megjelenítve. Ne higgyünk a közvéleménynek! A közvélemény mérése kétfajta kihívással állítja szembe a kutatókat: a technikai- val és a fogalmival. A technikai kihívás miatt a kutatóknak ügyelniük kell, hogy reprezentatív tömeggel válaszoltassák meg a felmérés kérdéseit, hogy gondosan gyűjtsék be az adatokat, és ezeket pontosan elemezzék. Ezeket ugyan gyakran ne- héz teljesíteni, de a technológia már elég fejlett ahhoz, hogy átsegítse a kutatókat ezeken a kihívásokon. Ezzel ellentétben a fogalmi kihívások jóval fontosabbak, mert ezeket nehezebb teljesíteni. Itt felmerülhet az aggodalom azzal kapcsolatban, hogy mi is az, amit mérünk. Ez viszonylag könnyű feladat, ha igyekszünk egysze- rűen megválaszolható kérdések mentén mérni a véleményeket. Ha például az em- bereket a brokkoliról nyilatkoztatjuk, szinte mindenki azt fogja mondani, hogy szereti vagy nem szereti. Ha viszont arról kérdezünk, hogy hisznek-e Istenben, sok-sok igenlő választ kapunk majd, de nem mindegyik ugyanarra az istenfoga- lomra reagál. Vannak, akik egy ember alakú lényben hisznek, akivel személyes kapcsolatuk van, mások pedig egy személytelen ideában. Vannak, akik úgy hiszik, hogy Isten szeret és megbocsát, míg mások bosszúállónak és tekintélyelvűnek gondolják. Istenről majdnem annyiféle felfogás létezik, ahány vallás és flozófai