Page 276 - James Potter – Médiaműveltség

252 IV. rész: Tartalom haver megfogadja, hogy az érettségi előtt elvesztik a szüzességüket, több stúdió érdeklődését is felkeltette, mielőtt a Universal Pictures megvásárolta volna a forga- tókönyvet 650 000 dollárért (C5.). Eller idézi Zide reakcióját is egy tavaszi szüne- tüket töltő tinédzserekről szóló forgatókönyv kapcsán is: „Utáltam, hogy amikor én fatal voltam, és valamilyen R besorolású flmet adtak, akkor abban nem volt semmilyen meztelenség, és én úgy éreztem, »Ó, de átvágtak!«.” És most, már mint médiamenedzser, Zide azt kérdezi: „Van benne elég T&A?” (T&A = Tits&Ass, ci- cik és popók) (C5.). A tartalmi elemzés módszere Az ebben a fejezetben szereplő tartalmi elemekre vonatkozó ismereteket a média- kutatók a tartalmi elemzés módszerével dolgozták ki A tartalomelemzés olyan tu- dományos eljárás, amelyben megállapítják különböző dolgok (például a szereplők neme) előfordulásának számát a teljes népességet jellemző minták elemzésének alapulvételével. Például amikor kutatók a férf és női szereplők gyakoriságát vizs- gálva elemeznek szórakoztató műsorokat, nem az összes televíziós műsort vizsgál- ják, hanem mintákat választanak a szórakoztató műsorokból, és csak ezeken a mintapéldányokon végeznek elemzéseket, majd ennek eredményét általánosítják az összes műsorra, amely a teljes vizsgálati tartományt adja. Így aztán, hogy ez a fajta általánosítás helytálló legyen, a kiválasztott mintáknak, amelyeket a kutatók használnak, reprezentatívnak kell lenniük. Korábban viszonylag egyszerű volt reprezentatív mintákat nyerni a televíziós műsorokból, mivel csak néhány csatorna létezett, de a kábelcsatornák számának megnövekedésével az 1980-as években és a számos videoplatform (mint a Hulu és a YouTube) könnyű hozzáférhetősége miatt a videotartalmak kínálata olyan széles és változatos, hogy nagyon nehéz reprezentatív mintákat kinyerni. Így az elmúlt évtizedben már kevésbé használják a tartalomelemzés módszerét a televízió vilá- gában látható karakterportrék átfogó dokumentálására, sőt várhatóan még jobban visszaszorul, ahogy a televíziós szórakoztatás tovább tagozódik különféle, saját karaktertípusokkal és történetekkel rendelkező platformokra. A tartalmi elemzés tudományos módszerként megőrzi az értékét a szórakoztató tartalmak mintáinak dokumentálása során, azonban ez a médiakörnyezet kisebb és specializáltabb szegmenseire korlátozódik, azaz egyre ritkábbak lesznek például a televíziós világ szereplőinek nemét vagy gazdasági helyzetét dokumentáló a tartalomelemzések. Ettől függetlenül a tartalomelemzés megőrzi az értékét mint hasznos kutatási tech- nika, amennyiben a szórakoztató média korlátozott szegmenseiben található kü- lönféle műsorelemek gyakoriságának rögzítéséről van szó, mint például a Comedy Central stand-up komikusainak neme és életkora; szexuális ábrázolások az MTV klipjeiben vagy a „csúnya” beszéd előfordulása a főműsoridős szituációs komé- diákban