Page 395 - James Potter – Médiaműveltség
P. 395
15. fejezet: Kinek a tulajdona a tömegmédia, és ki irányítja? 371 – Filmszínházak – Paramount Theaters, Famous Players Theaters (1700 vászonnal 13 ország ban) és a United Cinemas International – Zenei felvételek – Famous Music (több mint 100 000 dal jogtulajdonosa) – Új média – MTV Networks On Line és Marketwatch.com, CBS.com, CBSSportsLine.com, CBSMarketWatch.com és Country.com – Egyebek – Blockbuster Video; öt szórakoztató park; TDI Worldwide és Outdoor Systems, amely országszerte 210 000 hirdetőtábla reklámfelületét értékesíti; és a Star Trek franchise – 2006-ban a régi Viacom áttette a CBS televízióját az egyik saját vállalatába; ennek székhelye New York City volt, 25 920 alkalmazottat foglalkoztatott és 14 milliárd dolláros éves bevételre tett szert. Ugyanúgy áttette a CBS Corporationt és a Viacom úgynevezett lassú növekedésű üzleteit, mint a CBS, CBS Radio, Simon & Schuster, CBS Outdoor, Showtime, CBS Records, CBS Television Studios, és a legtöbb televízió- műsor-gyártó ügynökséget. Az új Viacom megtartotta a gyorsan növekvő üzleteit (MTV Networks és részben a BET Networks), hogy így tudjon elegendő bevételt termelni a jövőbeni felvásárlásokhoz és terjeszkedéshez. Források: Albarran (2002); M. R. Baker, Falk és Manners (2000); Bettig és Hall (2003); CBS Corporation (é. n.); Chmielewski & Fritz (2009); Comcast (é. n.); Croteau és Hoynes (2001); Flanigan (2003); Free Press (2012); NBC Universal (é. n.); News Corporation (é. n.); Polman (2003); Sony Corporation (é. n.); The Walt Disney Company (é. n.); Time Warner (é. n.); Verrier and James (2003); Viacom (é. n.) alap- ján összeállítva. Gyakoribbá váltak-e az ártalmas tartalmak a koncentrált tulajdonlási trend miatt? Ezt ugyan még konkrétan nem vizsgálta senki, azonban közvetett bizonyíték van arra, hogy a tulajdonosi koncentráltság összefüggésben van a rádiózásban gyako- ribbá váló helytelen beszéddel és obszcenitással. Egy kutatás úgy találta, hogy a nagyvállalatok által felvásárolt rádiócsatornáknál a helyi műsorokat gyakran vált- ják fel poéngyáros-szövegelős műsorok. 2000-től 2003-ig az ország négy legna- gyobb rádiótársasága kapta az FCC által kiszabott bírságok 96%-át, holott a csa- tornáik csupán az ország hallgatóságának felét fedték le (Hofmeister, 2005). Az a kritika, hogy a tulajdonosi koncentráltság csökkenti a piaci versenyt, érvé- nyesnek tűnik a felszínen, de megdől, ha közelebbről megvizsgáljuk. Érzékeltetés- képpen tegyük fel, hogy egy városnak két napilapja van. Egy hálózat megvásárolja az egyiket. A hálózat tulajdonosa csökkenti az előfzetési díjakat és hirdetési ára- kat. Az olvasók és a hirdetők átpártolnak a hálózat napilapjához, mivel az olcsóbb. Végül a másik újság kiesik a piacról. A piac ezáltal koncentráltabbá válik, de ez nem jelenti azt, hogy az újságnak nincs konkurenciája pusztán azért, mert az egyetlen a piacon. Az újságnak a piacon továbbra is versenyeznie kell az olvasókö- zönségért és a hirdetőkért más médiával, például a rádióval, televízióval és kábel- tévékkel, de ugyanígy az internetes híroldalakkal is. Ha tehát az újság csökkentené híreinek színvonalát, az emberek nem fzetnének elő, és más hírforrások felé for-