Page 470 - James Potter – Médiaműveltség

446 VI. rész: Szembesülés a problémákkal Az oktatási rendszer – az iskolai lövöldözések kiemelkedő bűntettei miatt sok iskolában állítottak be fémdetektort a bejáratoknál; a tárolókat időnként átkutatják, és szigorúan megkötik, ki léphet be az iskolaépületbe. A tanárok óvatosak az agresszív diákokkal, ami megnehezíti az oktatás fontosabb céljaira való koncentrálást, és ezek helyett inkább a túlélésre helyeződik a hangsúly. A vallás is változhat, hiszen az emberek egyre inkább a társadalmi normák változása felett érzett általános félelem vagy elutasítás miatt fordulnak ennek intézményeihez A vallások továbbá nyomatékosabban húzhatják meg az elfogadható viselkedés határait, hogy megállítsák a társadalom antiszociális irányba való elmozdulását A vallás emiatt többet foglalkozik az erkölcsi problémákkal, mint a lelkiségi témákkal. Fókusza elmozdulhat olyan irányban, hogy mindennapi viselkedési mintákat ír elő, és többé nem a teremtés csodájára és titokzatosságára koncentrál, vagy az emberiség helyére az univerzumban és az öröklétben A család intézménye szintén változhat a médiaerőszak által felgerjesztett erőterekben. Az általánosított félelem arra viheti a szülőket, hogy kevésbé bízzanak meg a gyerekeikben. A párok esetleg nem lesznek már hajlandóak vitáikra békés megoldást keresni, vagy kompromisszumot kötni. Ehelyett lehet, hogy további veszekedésekbe bocsátkoznak, hogy így vezessék le agresszív impulzusaikat, és mindegyikük úgy érzi, neki van igaza, és ezért dominálni akar a másik felett az egyezségekben. Az ilyen ellenséges viselkedésformák jó eséllyel vezetnek több szakításhoz, és végső soron ahhoz, hogy több ember éljen inkább egyedül. Az erőszak kell a jó sztorikhoz Az erőszak szinte mindenféle történetmesélésben megjelenik. A mesék az erőszak körül forognak (Piroska és a farkas, A három kismalac, Jancsi és Juliska stb.). Legnagyobb tiszteletben álló íróink közül sokan jelenítenek meg erőszakot (pl. Shakespeare összes történelmi drámája és tragédiája bővelkedik az erőszakos jele- netekben). Az erőszak élet-halál helyzetekbe sodorja a szereplőket, és ezzel erősíti fel a konfiktust és az akciót, amelyek az elbeszélés eszközei. Vannak azonban más módjai is a közönség bevonzásának, a konfiktus kiélezésének és a közönség feliz- gatásának. Az erőszak az elbeszélés egyik eszköze, de nem az egyedüli. Vannak ugyan közönségek, amelyek szeretik az erőszakos történeteket, mások viszont nem. A kutatások több alkalommal kimutatták, hogy sokan gondolják úgy, hogy az erőszak miatt kevésbé élvezhetőek a történetek. A. J. Weaver, Jensen, Martins, Hurley és Wilson (2011) szerint például: „Sokan vélik úgy, hogy a gyere- kek szeretik a rajzflmekben megjelenő erőszakot, de ez a vélelem nem nyert alátá- masztást a ma elérhető tanulmányokban, amelyek azt mutatták ki, hogy a nem erőszakos tartalmú műsorokat ugyanúgy kedvelik, mint az erőszakkal teliket.” (49. o.) Kísérletet folytattak le, hogy ezt az állítást teszteljék, és azt találták, hogy az erőszaknak nincs köze ahhoz, hogy a gyerekeknek tetszik-e egy adott rajzflm;