Page 490 - James Potter – Médiaműveltség

466 VI. rész: Szembesülés a problémákkal A főiskolai sport is hatalmas üzletté vált a tömegszórakoztatási iparágban. Az egyes főiskolák gyakorolják a tulajdonjogot a csapataik felett, és igen nagy proftot generálnak az olyan népszerű sportokból, mint a futball vagy a férf kosárlabda. Ezeket a sportokat a diákok támogatják/tartják fenn, akik amatőröknek minősül- nek, és ezért nem kaphatnak fzetséget sem, bár sokuknak ösztöndíjat adnak. Még a magas tandíjat követelő magánegyetemek is ki tudnak állítani egy futballcsapa- tot körülbelül 2 millió dollárból, vagy egy kosárlabdacsapatot ennek feléből – ér- demes ezeket az összegeket összevetni a prof csapatok fzetéseivel. A felsőoktatási intézmények részesednek a tévépénzekből és a jegyekből, a parkolásból és kon- cessziókból is van bevételük. Igaz, hogy a főiskolák és egyetemek csapatai nem játszanak annyi mérkőzést egy adott szezonban, mint a hivatásosok, van viszont egy olyan bevételi forrásuk, ami a hivatásosoknak nincs: adományozók, akik az- zal, hogy sportprogramokat támogatnak, adományaikat leírhatják az adójukból. A felsőoktatási intézmények további bevételi forrásokat is felkutatnak. A főiskolai/ egyetemi futball manapság névjogokat bocsát áruba az egyes rendszeresen leját- szott, szezonális mérkőzésekhez. A diáksport hatalmas bevételeket képes generálni a nagy egyetemeken, de a ki- adások is magasak, mert a sportprogramok széles skáláját támogatják (mint példá- ul a golf, tenisz, atlétika, röplabda, terepfutás stb.), amelyek szinte semennyi bevé- telt nem hoznak, viszont fgyelemre méltó kiadásokkal járnak. Az Országos Főiskolai Sportszövetség (National Collegiate Athletic Association – NCAA) becs- lése szerint az átlagos diáksportolónkénti kiadás 90 000 dollár, és mivel ez az ösz- szeg ilyen magas, 120 Division I. sportágból csak 22 termel proftot, és az átlagos veszteség a maradék 98 programra kiszámolva 11,3 millió dollár. Ezt a különböze- tet pedig az egyetemnek kell kiegyenlítenie. A futball és a férf kosárlabda eseté- ben a programok mintegy fele legalább önfenntartó (D. Bennett, 2011b.). A női programok egyike sem képes saját kiadásait fedezni, még a női kosárlabdacsapa- tok közül sincs egyetlen ilyen sem (D. Bennett, 2011a.). A televízióhálózatok A sportbevételek legnagyobb növekedését a televízió adja. Televíziós szerződés nélkül egyetlen sportliga sem lenne képes a túlélésre Az Amerikai Futball Liga kezdte a sort az 1960-as évek elején, egy 1,7 milliós tévéegyezséggel. Ez ma ugyan nem tűnik olyan rengeteg pénznek, de az 1960-as években a liga túlélését jelen- tette. 1965-ben a CBS 14,1 millió dollárt fzetett, hogy közvetíthesse az NFL- mérkőzéseket. Az 1990-es évek közepére az NFL már 500 millió dollárt kért éven- te a közvetítési jogokért, és ez az összeg olyan magas volt, hogy öt hálózat együttesen tudta csak megvenni: az ABC, az NBC, az ESPN, a Fox és a TNT. 2014-re az NFL várhatóan évi több mint 7 milliárd dollárt fog bevételezni a közve- títési jogokból. A televízióhálózatok hajlandóak ezeket a nagy összegeket kiadni,