Page 512 - James Potter – Médiaműveltség

488 VII. rész: Ugródeszka gó lyuk befoltozásához szükséges eszközöket mi magunk irányítjuk, mivel a tu- dásbeli lyuk méretét inkább az érdeklődésünk, semmint az általános iskolázottsá- gunk szintje befolyásolja (Chew és Palmer, 1994). Ha egy bizonyos téma nagyon érdekel bennünket, arról sok különböző médiumban és forrásból keresünk infor- mációkat, az olyan témákban azonban, amelyek nem érdekelnek, hagyjuk, hogy a média határozza meg, mennyi információhoz jutunk hozzá. 5. Gondoljunk a valóság–képzelet kontinuumra! Folyamatosan tegyük fel a kérdést magunknak arról, hogy valami milyen fokban valóságos vagy a képzelet szüleménye; ez egy kontinuum. Néhány üzenetről – mint például a Bolondos dallamok rajzflmek – könnyű megállapítani, hogy a képzelet szülöttei Másoknál már lehet, hogy nem ennyire egyértelmű. Vannak, amiknek valóságos a díszletük, és vannak, amikben valóságos helyzetekkel talál- kozunk, és mégis inkább képzeltek, mint például a Grace Klinika vagy a Két pasi – meg egy kicsi című sorozat. Van, ahol pedig a díszlet a képzelet terméke, de a szituációkat valóságos módon kezelik, mint például a Star Trek (Űrszekerek) ese- tében A valóság és a képzelet megkülönböztetése a médiában nehéz feladat, amelyhez az adott üzenet sok különböző jellemzőjét kell fgyelembe vennünk. Analitikusan kell gondolkoznunk róluk, és összetevőikre kell bontanunk őket, majd meg kell állapítanunk, mely részek a valóságosak. Soha ne próbáljuk meg az üzeneteket egyszerűen valóságosként vagy képzeltként kategorizálni – a média- üzenetekben mindig mindkétféle elem jelen van. Manapság, amikor annyi úgynevezett reality-műsor (valóságshow) van a televí- zióban, különösen fontos, hogy tudatában legyünk a képzelet–valóság kontinuum- nak. Bár az összes ilyen műsornak vannak valóságos elemei, sok képzelt dolog is van bennük. És az ilyen valóságshow-k némelyike úgy keverheti újra az össze- tevőket, hogy az némely fktív műsorhoz képest is távolabb áll majd a valóságtól. A „valóság” („reality”) címkével ellátott és fkciónak, képzeletbelinek nevezett műsorok közti határ nem mindig éles, egyértelmű vonal. Ne kapkodjuk el az üze- netekre aggatott, egyszerű(sítő) címkék elfogadását. Számunkra az a fontos, hogy mindenkor tudjuk, ha a képzelet alkotta dolgokkal terhelődünk éppen, így az ilyen üzeneteket másképpen dolgozhatjuk fel. Ha nem kellőképpen analitikusan viszo- nyulunk a képzelt elemekkel dúsított üzenetekhez, ezek akár valóságosnak is tűn- hetnek Ugyanakkor azt se tűzzük ki célul, hogy a képzelt elemeket mindenestül elke- rüljük, csak mert a képzelt elemek a való világban való alkalmazása veszélyes. Van helye a képzelet világának a média élvezetében A képzelet szülte üzenetek például igen szórakoztatóak lehetnek, éppen fantáziadús és humoros voltuk miatt. Kreatív módokon stimulálhatják gondolkodásunkat; ugyanakkor el kell ismer- nünk, hogy a képzelet fantáziánk stimulálásának eszköze – nem pedig utánozni való modell