Page 535 - James Potter – Médiaműveltség

20. fejezet: Hogyan növeljük a magunk és mások médiaműveltségét? 511 A társadalmi technikák esetében szerény várakozásaink lehetnek a sikeres stra- tégiák irányában, és hosszú átfutási időszakokban kell gondolkoznunk. Az effajta társadalmi változás a gleccserek sebességével halad előre – vagyis évtizedekbe te- lik, mire változást látunk. De ne feledjük, ahogy a gleccserek is folyamatos nyo- mást fejtenek ki, a változás is folyamatosan zajlik – csak mi nem látjuk, mert na- gyon lassú. Ugyanez igaz a társadalmi kampányokra is. Ha folyamatosan nyomást gyakorolunk, idővel észlelünk majd változást. Ha türelmetlenek vagyunk, és gyor- sabb változást szeretnénk látni, akkor folyamodjunk a társas és a személyes tech- nikákhoz Összefoglalás A médiaműveltség egy perspektíva. Ahhoz, hogy ezt a perspektívát ki tudjuk ala- kítani, növelni kell tudatosságunkat és irányítási képességünket. A fejezetvégi gyakorlatok célja, hogy (időről időre) kiértékeljük saját tudatosságunkat és tudás- tárunkat, hogy képet kapjunk arról, hogyan működik a mi felfogásunk, és mennyi- re vagyunk képesek a kulcsfontosságú témákban szerzett ismereteinket a hatásfo- lyamatokra alkalmazni A legtisztábban úgy diagnosztizálhatjuk az egyén médiaműveltségét, ha az ille- tő gondolkodásmódját és érzéseit a tanuláslétra pozícióihoz hasonlítjuk. A terhelé- sek alatt mindig tartsuk fejben ezeket a létrákat. Ha sikerült már saját stratégiát kidolgoznunk médiaműveltségünk növelésére, akkor másoknak is segíthetünk ugyanebben. Gondoljunk mindazokra a hétköz- napi, informális dolgokra, amelyekkel a körülöttünk lévőknek segíthetünk, hogy jobban megértsék a médiát. Ha pedig nagyon belejövünk ebbe a feladatba, gondol- hatunk formális beavatkozó lépésekre is, és a közoktatást vagy a társadalmat befolyásoló tevékenységbe is kezdhetünk Ez a könyv itt véget ér. Milyen hatással volt ránk? Mennyire engedtük, hogy hatással legyen ránk? Kritikus szemmel olvastuk-e, elemezve az itt közölt infor- mációkat és érveket? Összehasonlítottuk és ütköztettük-e a megfogalmazott állítá- sokat a meglévő tudástárunkkal? Kiértékeltük-e a szerzői indoklásokat és állás- pontokat, megállapítva, hogy némelyikkel egyetértünk, másokkal pedig nem? Szintetizáltuk-e az információkat, amelyeket hasznosnak találtunk saját médiamű- veltségről alkotott perspektívánk és technikáink számára, amelyekkel ezt elérni igyekszünk? Ha ezekre a kérdésekre igennel válaszolhatunk, akkor kognitív érte- lemben jól reagáltunk a könyvre. Az igazán jó kognitív reagálás kulcsa nem az, hogy egyetértünk-e a szerzővel, és elfogadjuk-e az összes itt közölt információt. Ehelyett a kulcs az, hogy elménk folyamatosan aktív volt, miközben a könyvet ol- vastuk Voltak-e heves érzelmi reakcióink a könyv olvasása közben? Előfordult-e pél- dául, hogy felháborodtunk bizonyos információk vagy érvek miatt? Éreztünk-e ki-