Page 19 - Renee Hobbs, David Cooper Moore – A médiaműveltség felfedezése

Bevezetés 17 tettünk rájönni, hogyan fejleszthetik a gyerekek kritikai gondolkodását, kreativitá- sát, együttműködési és kommunikációs készségét azokra az összetett üzenetekre reagálva, amelyek a híreken és aktuális eseményeken, a reklámokon, a könnyűze- nén és a videoklipeken, a celebkultúrán, a flmeken és tévéműsorokon, a videojáté- kokon, az interneten és a közösségi médián keresztül érik el a gyerekeket. Először azonban mondanunk kell még pár szót magunkról – a szerzőkről. A következők- ben röviden elmeséljük a történetünket, bemutatjuk a hátterünket, valamint el- mondjuk, hogyan jutottunk arra az elhatározásra, hogy közösen megírjuk ezt a könyvet. Renee története: miért készítek oktatási programokat a digitális és médiaműveltség területén? Én úgy tanulok a legkönnyebben, ha csinálok vagy készítek valamit. Kutatólabora- tóriumom, a Media Education Lab segít kielégíteni arra irányuló érdeklődésemet, hogyan javítható a digitális és médiaműveltség oktatásának minősége kutatáson és közösségi szolgálaton keresztül. Munkám nagyrészt 7–12 osztályos gyerekek és tanárok köré összpontosul. Korábban, az 1990-es években azonban a worcesteri (Massachusetts) Norrback Elementary School általános iskolában dolgoztam, ahol azt vizsgáltam, hogyan jelenhet meg a médiaműveltség a városi általános iskolai oktatásban. Később a Discovery Channel televíziócsatorna és Maryland Állam Oktatási Minisztériuma felkért, hogy készítsem el az Assignment: Media Literacy (Feladat: médiaműveltség) című, a médiaműveltség integrálására vonatkozó átfogó tantervet a K-12 oktatás számára. 2006-ban – a U.S. Offce on Women’s Health nőegészségügyi hivatal támogatásának hála – létrehozhattam a MyPopStudio krea- tív online játékkörnyezetet (www.mypopstudio.com), melynek célja a 9–13 éves lányok bevezetése a médiaműveltség koncepciójába. 2007-ben pedig a Powerful Voices for Kids (Erős Gyerekhangok) program lehetővé tette számomra, hogy hosszú távú partnerségi kapcsolatot alakítsak ki egy egyetem és egy iskola között, olyan partnerséget, amely valódi „win-win” helyzetet teremtett a kutatók, a taná- rok és a tanulók számára. Visszatekintve úgy tetszik, pályám nagy részét informális kísérletek sorának kidolgozása tette ki: szeretek új programokat és projekteket létrehozni, amelyek a tanulást szolgálják. A folyamat, melynek során médiaoktatási programokat indí- tunk el, valósítunk meg és értékelünk ki a K-12 oktatásban, segít abban, hogy új ismeretek felhalmozása révén előmozdítsuk a területet. E konkrét program eseté- ben arra kerestem lehetőségeket, hogy kisgyerekekkel dolgozzam, valamint mes- terképzésben részt vevő hallgatókat vonjak be a tanárképzés és tananyagfejlesztés folyamatába.