Page 94 - Renee Hobbs, David Cooper Moore – A médiaműveltség felfedezése

92 A médiaműveltség felfedezése Órai munka Információszerzés – Mondjuk el, hogy sok történet kezdődik a mindennapi életből és hétköznapi beszélgetésből vett ötlettel. Mondjuk el, hogy a hangrögzítő eszköz digitális felvételt készít az élőszóban folytatott beszélgetésről. – Válasszunk ki egy párt a diákok közül, és kérjük meg őket, hogy beszélges- senek egymással egy nekik tetsző témáról. Mutassuk be, hogyan lehet fel- venni a beszélgetésüket egy hangrögzítő eszközzel (például videokamerával, mobiltelefonnal vagy számítógéppel). Hagyjuk a diákokat 3 percig beszél- getni bármiről, amiről kedvük tartja. A három perc leteltével játsszuk le a gyerekeknek a felvett beszélgetést, és beszéljük meg velük, milyennek hang- zik az élőbeszéd. – Válasszunk ki egy rövid részletet, és írjuk le szóról szóra. Közben mondjuk el, hogy ez a dialógusforma azért tekinthető „valószerűnek”, mert hűen visz- szaadja azt, ahogy az emberek a valóságban beszélnek. Állítsuk ezt kont- rasztba néhány kitalált, „valószerűtlen” mondattal, amelyek papíron jónak tűnnek, de nem hangzanak úgy, mintha valódi emberek beszél nének. Elemzés – Ha a dialógust leírjuk, szövegkönyvet kapunk. Mutassunk példákat írott dia- lógusokra – könyvekben, szövegkönyvekben és képregényekben. Mond juk el, hogyan strukturálják a képregénykockák az időt azáltal, hogy egy esemény- sort az oldalon elhelyezett kockák során át mutatnak be. – Mutassuk meg a diákoknak a mintaként készített átiratot, és játsszuk le ne- kik a hangfelvételt, majd kérdezzük meg őket, hogy szerintük való szerű vagy valószerűtlen-e a dialógus. Az íróknak sok döntést kell meghozniuk, amikor szavakkal ábrázolják a beszédet. El kell dönteniük, hogyan jelenítsék meg a nonverbális hangokat (például a sóhajt, a szünetet vagy a hebegést). El kell dönteniük, hogyan adják vissza a szlenget, a kisgyerekek beszédét, az akcentust és a hangnemet. Milyen módosításokkal lehetne elősegíteni, hogy az átirat mint írásmű hatásosabb legyen?