Page 92 - Renee Hobbs, David Cooper Moore – A médiaműveltség felfedezése

90 A médiaműveltség felfedezése fel a munkáikban. A tanárok és diákok szerzői joggal védett képanyagok osztály- termi oktatásban történő újrahasznosítására vonatkozó jogait az 5. fejezetben tár- gyaljuk. A hajléktalanságról szóló képregény elkészítése segített a gyerekeknek felis- merni, hogy az információt tartalmazó üzenet számtalan formát ölthet: irodalmi művek és ismeretterjesztő könyvek, dokumentumflmek, videók, ifjúsági média- produkciók stb. formáját. A gyerekek megértették annak a szerepét, hogy külön- féle forrásokból származó új információ olvasása, megtekintése és megvitatása révén kutatást végezzünk és információt gyűjtsünk, valamint a közösség szakér- tőihez forduljunk. A visszacsatolási és átdolgozási ciklus kétségtelenül központi szerepet játszott a hajléktalanságról szóló képregény sikerében. A lelkes és az el- gondolkodtató visszacsatolás jóvoltából a diákok megértették a szerkesztő szerepét és az általa alkalmazott készségeket, magabiztosabban vállaltak kreatív kockáza- tot a társaik előtt, valamint nőtt az önbizalmuk és az önbecsülésük. Legfőképpen pedig, a gyerekek őszinte beszélgetéseket folytattak annak érde- kében, hogy megértsenek néhány összetett társadalmi problémát: a szegénységet, az elmebetegséget és a kábítószer-használatot. A diákok kifejtették a saját gondo- lataikat egy komoly problémát illetően, amelyet sok ember inkább szándékosan f- gyelmen kívül hagy. A gyerekek erősítették az empátiájukat, és mérsékelték a haj- léktalanoktól való félelmüket. A tapasztalat a gyerekek előtt lezajlott, a tanáruk és egy hajléktalan között lét- rejött véletlen találkozás eredményeként született. A kíváncsiságuk feléledésének, az információ gyűjtésének és elemzésének, valamint a tanultak bemutatásának fo- lyamata során a gyerekek lehetőséget kaptak arra, hogy a tanulás helyeként tekint- senek a városra. Polgári fellépést gyakoroltak, amikor egyénileg és kollektíven szerepet vállaltak a társadalomban azzal a céllal, hogy egy társadalmi problémá- val, a hajléktalanság okaival és következményeivel foglalkozzanak. Ebben a fejezetben megmutattuk, hogy a médiaműveltséget oktató osztályter- mek olyan helyek, ahol a gyerekek sokat beszélnek. Ahol a tanulók viszik a szót, ott dinamikus és megalapozott a tanulás, bár olykor kiszámíthatatlan. Az egyik ok, amiért a médiaműveltség pedagógiája olyannyira forradalmi az általános iskolai oktatásban, az, hogy a gyerekközpontú beszélgetés gazdag, eredeti pillanatait te- remti meg, ami lehetetlenné teszi az úgynevezett leckefelmondási forgatókönyv al- kalmazását, amely rövid felidéző válaszokon és minimális (és gyakran felületes) visszacsatoláson alapul. 18 Ez a fajta dialógusra épülő pedagógia különösen hasznos ezeknek a potenciáli- san terméketlen rutinoknak a leküzdésében. Az autentikus dialógus segíthet meg- találni a tanároknak azt az érzékeny pontot, amely révén motiválhatják és bevon- hatják a diákokat. Ha a tanáraik arra ösztönzik a diákokat, hogy a városból és a közösségből merítsenek inspirációt az állampolgári szerepvállalást elősegítő tanu- lásra, akkor a gyerekek felfedezik az abból eredő szociális erőt, hogy a gondolato- kat és ötleteket tettekre váltják, amelyek jobbá teszik a világot.