A stream szolgáltatások elterjedésével jelentőségüket vesztették a zenei albumok. Míg régebben türelemre és csak erre a célra készült eszközökre volt szükség a zenehallgatáshoz, ma a telefonunk adatforgalma és a figyelmünk szab határt a zene élvezetének. A technológiai újítások hatására hallgató és előadó viszonya is átalakult.

A kapuőr fogalom az 50-es évek tömegkommunikációs kutatásaiban jelent meg először, amikor a hírekhez nehéz volt a hozzáférni, a szerkesztők határozták meg a lap tartalmát, a közönség pedig kénytelen volt elfogadni ezt. A hírszerkesztésbe az átlagember nem szólhatott bele és az újságok zöme is elég drága volt, azokhoz sem fért hozzá könnyen akárki. Azóta eltelt hetven év, és a média struktúrája merőben átalakult. A hírforrásaink kibővültek, a fogyasztási szokásaink megváltoztak, de vajon hogyan hatott mindez a kapuőr jelenségre? Vajon ki őrzi a social media kapuit?

A kísérleti film mindenki számára érdekes lehet, aki nem gondolja magáról megrögzötten, hogy tudja, mi a film. Amikor egy ilyen filmet nézünk, kibillenünk a megszokott nézői pozícióból: másképp kell nézni, más elvárásokkal. A kísérleti filmeket legtöbbször külön kezelik, mégis megfigyelhető, hogy a fősodor integrálja az elemeiket. A következő cikkben röviden áttekintjük, hogy mi a kísérleti film, hogyan alakult ki, milyen irányzatai vannak, kik a legfontosabb alkotók és milyen hatással van ma a (filmes) kultúrára.

A közösségi média használatának népszerű módja, hogy képeket osztunk meg gyerekeinkről barátainkkal, családtagjainkkal. Sokszor ezt a megosztást használjuk hétköznapi kapcsolattartásra. Nem árt azonban néhány dologgal tisztában lennünk, mielőtt gyerekeinkről képeket teszünk fel a netre, vagy másoknak engednénk meg, hogy ezt tegyék.

A médiában való megjelenése óta az emberi test már jóval több, mint puszta porhüvely. Állásfoglalássá vált: minden test valamilyen értékrendet képvisel vagy éppen társadalmi csoportot reprezentál. A sokszor mutatott testek a divatipar által diktált trendekkel összefonódva hatással vannak egy adott korszak aktuális szépségideáljára. Mindez a legtöbb emberből akaratlanul is kiváltja az összehasonlítás és a viszonyítgatás ingerét.

Korábbi cikkekben már foglalkoztunk flipbookkal, taumatróppal és zootróppal, amelyek izgalmas szórakozás mellett, alapozó médiás ismereteket kínálnak a kisebb korosztály számára is. Ezt a sorozatot bővítve most a camera obscurával ismerkedhetünk meg egy kicsit közelebbről

A legtöbben úgy gondoljuk, kellően jártasak vagyunk a médiában. Tudjuk, hogyan férjünk hozzá a médiához, hogy megtaláljuk azt a fajta zenét, játékot, információt, szórakozást, amit akarunk. Sok közismert ember arcát felismerjük, és sokat tudunk az életükről is

E könyv célja összegezni mindazt a tudást és tapasztalatot, amely ahhoz szükséges, hogy biztonságosan, hozzáértéssel és kreatívan integráljuk a közösségi médiát az oktatás, tanulás folyamatába

Ma az ifjúság már önálló identitásként létezik és korántsem azonos a fiatalsággal; az ifjúság egy szerep, amelyet sokan eljátszanak a média segítségével