A történetek képpel való elmesélése nem újkeletű dolog, hiszen képsorozatokat már az egyiptomi falfestményeken is láthatunk, de ha valódi képregényekről beszélünk, akkor „csak” pár száz évet kell visszamennünk az időben, hogy megtekinthessük az első verziókat. A képregények képek sorozatai, amelyekkel történeteket mesélünk el. Vajon hogyan tudjuk ezeket használni az oktatásban?

Az írásban, forgatókönyvírásban a „plot device” olyan elbeszélési technikákat jelöl, amelyek előremozdítják a cselekményt. A magyar szaknyelvben nem igazán létezik meghonosodott fordítása, de nevezhetjük őket a történet mozgatórugóinak

Az oral history módszerével nem csak a történelemórákat lehet izgalmasabbá és személyesebbé tenni. Az emlékezetkutatással igazából bármelyik téma közelebb hozható a diákokhoz, amelynek van valamilyen időbelisége, így a médiaértés történetét is könnyebben felgöngyölíthetjük.

A történetmesélés és visszaemlékezés egyidős az emberiséggel. Ennek óriási szerepe van a közösségteremtésben, a szórakozásban és a persze a tudásmegosztásban. Kezdetben szájról szájra hagyományozódott a tudás, később, az írásbeliség megjelenése után, majd a modern technológia fejlődésének indulásával újabb távlatok nyíltak meg az emlékek feltárásában. A negyvenes években megszületett az emlékezetkutatás, vagyis az oral history. Cikkünkben utánajárunk annak, hogy pontosan mi is az „elbeszélt történelem”, hogyan kapcsolható össze más „emlékezésműfajokkal”, hogy jobban megérthető legyen a múlt, illetve mit tanulhatnak a módszer kipróbálása közben a tanulók akár egy izgalmas tantárgyközi projekt során, ahol időt és teret áthidalva helyet kap a történelem vagy a nép- és honismeret, a digitális kultúra, a magyar nyelvtan és a médiaismeret is. Emlékek és leckék, avagy hogyan keltsük fel a mai diákok érdeklődését?

Az emberiség univerzális nyelve a történet. Az identitás, akár egyéni, akár közösségi szinten, narratív; vagyis sokszor valamilyen történet alapján építjük fel az én vagy a kisebb-nagyobb csoportok bemutatását.

Az oktatásban egyre fontosabb kérdéssé válik, hogyan lehet a tanítási-tanulási folyamatba kreatívan és eredményesen alkalmazni a tanulók által kedvelt interaktív, digitális eszközöket. Az utóbbi időben szerencsére egyre több jó gyakorlat lát napvilágot. Ezek közül mindenképpen érdemes alaposabban is megismerkedni a digitális történetmeséléssel

Amikor filmet nézünk, szinte automatikusan be tudjuk sorolni egy adott műfajba. A műfaj egy meghatározott kódrendszert jelöl, ami fontos szerepet játszik a befogadásban, a filmek értelmezésében, de a filmgyártásban és -forgalmazásban is. A műfajok jól leírható narratív világok, meghatározott bennük az elbeszélés, a jellem, a jelmez, a helyszín, a beszéd, az emocionális hatás és a technikai paraméterek is.

Az emberiség ősi elbeszélései, a mítoszok, a népmesék visszavezethetőek egy olyan történetvázra, monomítoszra, aminek szinte az összes általunk ismert történet megfeleltethető. Ennek meghatározó és központi elemét a hős útja adja. A populáris történetszövés, a képregény, a szuperhősös film jellemzően ezt az ívet követi