Gifmozi: a hátrazuhanás

2022. 08. 26. film cikk 5–10. évfolyam

Gyakori filmes megoldás, hogy egy magasban játszódó jelenet egyik szereplője alábukik, de úgy, hogy felénk, a magaslaton lévő kamerába nézve zuhan hátra. A néző közelről látja a szereplő utolsó kétségbeesett mozdulatait, arcjátékát és hallja kiáltását. Gyakran a tátongó mélység felett végül megkapaszkodó másik szereplő megkönnyebbülése is része a szekvenciának. Összevágtunk néhány példát, hogy jobban megérthessük a filmes hátrazuhanások működését, retorikáját, variációs lehetőségeit.

Készülő sorozatunkban olyan filmes megoldásokat vizsgálunk, amelyek sokféle műfajú filmben felbukkanhatnak, és amelyeket a néző jellegzetesen filmes kliséként ismer fel. A példákat egyenként is megvizsgáljuk, de készítettünk belőlük egy egybefüggő gifet, és egy hosszabb videós vágatot is, amelyek oktatási célra szabadon felhasználhatók.

A hátrazuhanások gif formátumban, egészen röviden, összesen 15 másodpercben:

 

A hátrazuhanások supercut videóként, zenével, közel másfél percben:

A szépség és a szörnyeteg (1991):

A hátrazuhanás a filmekben gyakran egy izgalmas közelharc-jelenet végeredménye, a hős és az antihős rémisztő körülmények között feszül egymásnak a magasban, a sorsuk (és egyensúlyérzékük) cérnaszálon függ. Vajon melyikük marad életben? Fokozza a hatást, hogy A szépség és a szörnyeteg drámai jelenetében éjszaka van, vihar, zuhog az eső, minden csúszós, kiszámíthatatlan. Az etikai üzenetet erősíti, hogy a hátrazuhanás rögtön a gyilkos szándék után következik be, sőt abból fakad, Gaston már ádáz, gonosz mosollyal, győzelme tudatában emeli kését, hogy elpusztítsa a szörnyet, mikor megcsúszik és lezuhan. Arcán a diadal egy pillanat alatt vált át halálos rémületté, a vadászból remegő áldozat lesz. A hátrazuhanásról két snittet kapunk felső kameraállásból, a kettő között pedig lentről is megnézhetjük Gaston közelítő hátát. A záró snitt némi elégtétellel néz hosszan a lezuhant gonosztevő után, miután már a sikolya is elhalt. Fontos, hogy a jelenetben a harmadik szereplő, Belle beavatkozása a döntő, ő menti meg a szerelmét, a két erő harcát az ő gyengédsége billenti el. Aki kiérdemelte Belle bizalmát, az maradhat életben, a hátrazuhanás Gaston elbizakodottságát is megbünteti.

A jó fiú (1993):

A pszichothrillerben az alkotók a villamosprobléma (trolley problem) egy változatát építik a hátrazuhanás köré. Ha egy döntésünk nyomán így is, úgy is emberélet vész majd el, milyen alapon döntünk róla, hogy ki legyen az áldozat? Az anya egyik kezével saját, végletesen gonosz, kistestvérét is elpusztító fiát, Henry-t tartja vissza a zuhanástól, a másikkal Markot, Henry unokatestvérét, aki segített a gonosz fiú leleplezésében. Mindkét gyermek nem maradhat életben, vajon a természetes anyai érzés és a megbocsátás, vagy az igazságosság szigorú, elfogulatlan etikai igénye győz? Az anya fájdalommal, de az utóbbi irányba fordul, két kézzel menti Markot, és pusztulásra ítéli a fiát. Mivel a film egy gyermek halálát mutatja, képileg tapintatosabb a többi kiemelt részletnél. Henry vonásai megtévesztően ártatlanok (ez csak nehezíti az anya döntését, bár ő már tudja, hogy a látszat csal). Henry arcát röviden, és a hátrazuhanás közben is inkább már nagyobb távolságból látjuk, a leérkezés, a becsapódás pedig nem is része a szekvenciának. A megmentett Mark arcát, de egyáltalán az egész karakterét sem mutatják meg a szűken vett jelenetben, ez a dráma igazából anya és fia között játszódik le.

Drágán add az életed (1988):

Hans Gruber hátrazuhanását lassítva látjuk, így szuperközeliben mutatott arcának minden apró rezdülését dekódolhatjuk. Gonoszsága hasonlóan monumentális, mint Gastoné, még vert helyzetében is használná a fegyvert, épp rájuk fogja a pisztolyát, mikor John leoldja Holly csuklójáról az órát, amibe Hans kapaszkodik. Vagyis csak a lövés előtti utolsó pillanat gáncsolja el gyilkos szándékát. Merész lenne, ha az alkotók ezen a drámai ponton alkalmaznának termékelhelyezést, de hogy az óra Rolex, azt nem látjuk ebben a snittben, csak a film korábbi pontján értesültünk róla. Tudjuk, hogy a munkahelyi főnök, Ellis dicsekvő ajándéka volt ez Hollynak, a magamutogató üzleti siker szimbóluma (ami Ellis személyében elég hamar elbukik a filmben). Az óra feláldozása azt is jelzi, hogy az egykori házastársak összetartozása jóval erősebb, mint a felszínes üzleti világban elnyerhető jutalmak. Ahogy Hans alázuhan, arcán nem is annyira rémület, mint inkább döbbenet látható, hogy aprólékosan kigondolt terve mégis kudarcot vall. Esés közben groteszk módon arca elé emelkedik a nyakkendője, körülötte pedig papírok kavarognak a levegőben, azok az értékpapírok, részvények, bankjegyek, amelyekért a kriminális vállalkozás harcba indult. Hiábavalóságuk szomorú üzenete lengi körül a hátrazuhanó főgonoszt. A zuhanásnak közönsége is van, ami elég gyakori elem az ilyen jelenetekben. Az eseményeket lentről szemlélő rendőrfőnök a túszokért aggódik, a közrendőr pedig mimikájával tükrözi a becsapódás szörnyűségét, amit a film a nézőknek korhatár okokból nem mutathat meg.

Harry Potter és a félvér herceg (2009):

A játék kedvéért Alan Rickman Hans Gruber után rögtön Piton professzor szerepében tér vissza, hogy a halálos átokkal megölje Dumbledore professzort. Ez a jelenet is sötét, az eseményt a varázspálca fellobbanó fénye egy pillanatra világítja meg. A lassítva hátrazuhanó Dumbledore rezzenetlen, félelemnélküli, sötétbe bukó arca legalábbis titokzatos. Talán ha nem ismerjük a történetet, akkor is elfog minket, nézőket a gyanú, hogy ez nem csak valamiféle sztoicizmus, a halál filozófiai elfogadása, hanem olyasmi történik itt, amit az áldozat előre tudott, amit nem ellenez, aminek talán fontos szerepe lesz az események alakulásában. A gyilkosságnak tanúja is van, Harry, aki azt a nézői pozíciót képviseli, amely nem sejti a gyilkosság valódi magyarázatát, és a hátrazuhanó Dumbledore arcáról nem is tudja leolvasni.

Gyűrűk ura: A király visszatér (2003):

Az epikus trilógia végén Gollam megszerzi az eseményeket mozgató gyűrűt, mindenki vágyainak célpontját, így mesterkedése látszólag sikerrel zárul. A diadal átélésére azonban csak pillanatok jutnak neki, ahogy lassítva hátrazuhan a forró láva felé. Arcára látjuk kiülni a győzelem eufóriáját, míg dédelgetve öleli magához a gyűrűt. Gaston és Hans már a zuhanás kezdetén megértik, hogy veszítettek. Gollam őrülete mélyebb, a belátás nála már csak akkor érkezik meg, amikor magába szippantja az olvadt CGI. Kezével még pusztulása után is néhány pillanatig kitartja zsákmányát a lávából, mintha a gyűrű megszerzésének vágya benne még őt magát is túl akarná élni.

Képeslapok a szakadékból (1990):

Nem árt emlékezni rá, hogy a hátrazuhanás-jelenetek greenboxban készülnek, vagy CGI-jal, vagy valami olyan filmes trükkel, ami megóvja a színészek testi épségét. A Carrie Fisher önéletrajzi forgatókönyvéből készült komédiában a főszereplő leginkább a saját mentális gondjai, függőségek és traumák magaslatain szédeleg. Ezek a veszélyek lehetnek mulatságosak, de mindenképpen valóságosabbak, mint amiket egy amerikai filmstúdió technikai mágiája felkínál. Gyakrabban tévedünk el a családi és párkapcsolatainkban, mint ahányszor rendőrjelmezben kell egy tetőperembe kapaszkodva lógnunk a mélység felett. 🤷

 

Ismertek olyan hátrazuhanás-jelenetet, ami más szempontból érdekes, mint amiket mi kiválogattunk?