Page 182 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

180 Műveljük a médiát! szemléletmóddal tudjon közelíteni a világ jelenségeihez. Az ezután megindult technológiai fejlődés és gépesítés nyomán a 18. század elejétől-közepétől ipari tár- sadalomról kezdhetünk beszélni Az iparosodás teremtette indusztriális (vagy ipa- ri) társadalomról sokféle megítélés volt forgalomban a maga korszakában Néme- lyek – pl Saint-Simon – úgy látták, a társadalmak válságából egyetlen kiút van, mégpedig az, ha ipari nagyüzemként kezeljük őket. Mások – így pl. Fourier –, látva az ipari forradalom káros következményeit, úgy nyilatkoztak, az ipari társa- dalomból végső soron „a népek gyötrelme” lett (Mattelart, 2004). Az iparosodás idejét követő korszakot Ananda K. Coomarasvamy 1914-ben nevezte először posztindusztriális (iparosodás utáni) társadalomnak (Penty, 1922). A Srí Lanka-i flozófus ezzel arra utal, hogy az ipari forradalom fénykora a 20. század elejére véget érni látszik. Ami utána következik, annak leírása a tech- nológiai után gyökeresen másfajta megközelítést igényel. Coomarasvamy – s az általa megihletett, a témának külön kötetet szentelő Arthur J. Penty – azonban még mindig fő mozgatónak tekinti az iparosodást mint a posztindusztriális kor- szaknak „megágyazó” folyamatot. Az iparosodás, a társadalmi átalakulás legfőbb motorja a második világháború utáni évtizedekben azonban már nem bizonyul megfelelő értelmező keretnek: a posztindusztriális társadalom utáni korszakot nem annyira a technológia továbbfejlődésével lehet leírni, hanem inkább az iparosodás következményeként megvalósult információbőséggel és az emberek újszerű ösz­ szekapcsoltságával. Ennek megfelelően beszélhetünk információs társadalomról, illetve hálózati társadalomról 6.1.1. Az információs társadalom hozadékai A társadalomkutatásban jelenleg mintegy harminc különböző címkét alkalmaznak a gondolkodók a 20. század végi és 21. század eleji (nyugati) társadalmak leírására (Alvarez–Kilbourn, 2002) Ezek között a leggyakoribbak az „információs társada- lom”, a „globális falu”, a „digitális társadalom”, a „huzalozott társadalom” („wired society”), a „posztindusztriális társadalom” és a „hálózati társadalom” Némelyek ezek közül voltaképpen ugyanarra a jelenségre, az információ társadalomszerve- zési szempontból meghatározó jellegére utalnak, mások pedig ennek egy-egy egyedi jellemzőjét, illetve következményét emelik ki (pl. a „globális falu” az em- berek médiaeszközökkel történő összekapcsoltságát, a „wired society” pedig a tár- sadalom tagjainak kábelekhez, vezetékekhez és technikai hálózatokhoz kötöttségét fejezi ki). Manuel Castells vázolta fel talán a legalaposabban ezt a fajta berendezkedést, sajátosságait és következményeit a társadalmi kommunikációra és a médiára néz- ve. 1996–1998 között publikált trilógiája az információs társadalomról egyfelől alapos áttekintést ad a korszak átalakulásairól, másfelől megmarad annak a kriti-