Page 183 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

Bokor tAMás: Médiaértés 181 kus vezérgondolatnak a mentén, amely szerint az információs robbanás a társadal- mi fejlődés mellett egy sor negatív társadalmi következménnyel is jár. A spanyol szociológus ennyiben határozottan szakít az utópisztikus médiaelemzőkkel, akik szerint a technológiai fejlesztések okvetlenül az emberi fejlődés segítői. E fejezet- ben a Castells által felsorolt főbb jellemzők mentén tekintjük át az információs korszak legfontosabb ismérveit (Jóllehet a társadalomkritikai megközelítést alkal- mazó tudóst számos kritika is érte, az információs társadalom fogalmának jellem- zésekor mégis máig ő a leggyakrabban idézett gondolkodó.) A castellsi leírás szerint az információs társadalom legfőbb sajátossága az, hogy újszerű gazdálkodást hoz létre. Ebben az új gazdasági modellben az idő és a tér új formái alakulnak ki. Az „időtlen idő” korszakában a hálózati technológiák le- bontják az idő múlásának hagyományos logikáját, a folyamatok időbeli sorrendjét, a szövegbefogadás egyenes vonalú szokását és egy sor, az információs társadalom korszaka előtt működtetett hagyományos logikai szerkezetet (Z. Karvalics, 2003). Ezek helyébe hipertextet, egymásra mutató linkeket, az időugrás lehetőségét, az egyidejűség logikáját vezeti be a technológia Ahogy a gondolatok befogadásának módja és az időkezelés változik, úgy módosul a térérzékelés is: a test helyhez kö- töttségét a „globális falu” képzete váltja fel, az ember fzikai és szellemi növekvése már nem okvetlenül párhuzamos, s a valós idejű közvetítésnek köszönhetően az információs társadalom emberei és társadalmai utazás nélkül kötődnek össze egy- mással a globális világban A tér és az idő fogalmainak átalakulása mellett az információs társadalomban kialakul egy új, ún. technogazdasági szemléletmód, amelynek alapja az „infor- macionalizálódás”. Castells megfogalmazásában ez egy olyan technológiai jelen- ség, amely az emberi információfeldolgozó és kommunikációs képességek kiter- jesztését jelenti a mikroelektronika, a szoftverfejlesztés és a géntechnológia eszközeivel (Castells, 2004). Szintén a tér- és időfogalom módosulása és az emberi kommunikációs és információfeldolgozó képességek jelentős bővülése miatt be- szélhetünk legkésőbb a 20. század végére egy olyan globális gazdaságról, amely- ben a termelő és a fogyasztó közti tengelybe újabb szereplők csatlakoznak be. E gazdasági modellben már nem a fzikai javak termelésével (marxi szóhasználat- tal: a tőkével és a termelőeszközök birtoklásával) lehet előnyhöz jutni, hanem az információk termelése, tárolása, nyilvántartása, feldolgozása és újraelosztása jelenti a gazdasági hatalom alapját. Jól példázza ezt a hidegháború korszakának fejlődésmenete: a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok főként a fejleszté- sek szabványai, az ipari újítások mögött álló tudományos minőségű információk megszerzése miatt kémkedett egymás területén, nem beszélve a diplomáciai és ha- dászati információk beszerzésének belső kényszeréről. Immár nem elsősorban fzi- kai javakról, hanem különböző jelenségekről (kísérleti eredményekről, hadászati tervekről, diplomáciai lépésekről stb.) szóló információkból lehet „tőkét kovácsol- ni” – átvitt és szó szerinti értelemben egyaránt