Page 185 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

Bokor tAMás: Médiaértés 183 zisból állt egy termelő tevékenység, annál jobban kellett ügyelni az egyes munkafázisok hibátlan kivitelezésére, hogy a késztermék maga is hibátlan lehes- sen Magányos információmunkások Paradox módon az összekapcsoltság korszakában jelenik meg a legtöbb „magá- nyos munkás” a munkaerőpiacon. Az információtermelés és -feldolgozás mint munka legtöbbször csak technikai eszközök meglétét igényli, emberi munkatár- sak jelenlétét nem feltétlenül. Másfelől a tervezés és a kivitelezés mindennapi feladatai során pl. egy szoftverkészítő programozó a legritkább esetben látja át a teljes munkafolyamatot: individualizálódásával együtt elvész a rálátása arra a nagy egészre, amelynek ő és munkája csupán egy kis részét alkotja. Az információhoz való hozzáférés különbségei és az egyes országok, illetve régiók eltérő lehetőségei az új típusú gazdasági modellhez való csatlakozásban szinte ma- gától értetődően eredményezik a nemzetek közötti kiéleződött versenyt. Az új glo- bális gazdaság jelentős egyenlőtlenségeket mutat. Bár a technooptimista megköze- lítés képviselői – így Alvin Toffer (1980) és Nicholas Negroponte (1996) – szerint a technológiai fejlődés egyértelműen kedvező hatással bír a globális gazdaságra, Castells rámutat: a technológiai változások nem minden érintett számára egyfor- mán kedvezőek. Az információkhoz és egyáltalán a technológiai lehetőségekhez való hozzáférés mértéke eltérő, s ennek függvényében alakul ki a piaci szereplők versenyelőnye, illetve -hátránya. (Hozzá kell tenni: az egyén szintjén ugyanennyi- re problémás kérdés egyfelől a digitális technológiákhoz való hozzáférés, másfelől a használat módjai és motivációs szintje.) Az információs korszak további következménye a szuverén nemzetállamok ere- jének, önállóságának csökkenése. Ez azonban Castells szerint nem a nemzetállami keretek eltűnését vagy felszámolását jelenti, hanem azt, hogy a meglévő és meg- maradó nemzetállamoknak egyre fokozottabban kell számolniuk a többi nemzetál- lammal szemben fennálló interdependencia (kölcsönös függőség) következmé- nyeivel. Az egyes országok gazdasági rendszerei többé nemigen értelmezhetőek önállóan, hiszen a globális információgazdálkodás következtében egyre inkább egymásra lesznek utalva: nemcsak az Európai Unión vagy az USA-n belül, hanem a világ számos országában alakulnak ki decentralizált piacok, amelyek a jóléti állammodelljük megvalósítása érdekében kénytelenek együttműködni akár távoli országok gazdasági rendszereivel vagy nemzetközi gazdasági szövetségekkel is Ugyancsak fontos mozzanata az információs társadalomnak – mutat rá Antonio Negri (Hardt–Negri, 2005) –, hogy az emberek munkája vagy legalábbis annak jó része nem anyagi természetű. E gondolat kritikusai kiemelik: az információs tár-