Page 190 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

188 Műveljük a médiát! tében, s a leginkább iparosodott területeken láthatóan kisebb mértékű növekedés volt tapasztalható e téren, mint a fejlődő országok alkotta régiókban. Ám szemlá- tomást messze vagyunk még a teljes lakosság internetellátottságától – s ez különö- sen igaz Afrikára, Ázsiára, a Közel-Keletre, valamint Latin-Amerikára és a karibi térségre A világátlag 2009-ben 25,6 százalék volt, azaz átlagosan minden negye- dik ember érezhette az információs társadalom áldásos hatásait – s belátható, hogy ez az arány valószínűleg 2015-re sem éri el a 100 százalékot. Az ENSZ – részben az arab lázadásokkal összefüggésben – a következőképpen fogalmazott 2011-es jelentésében: „Az internet nélkülözhetetlen eszköz az emberi jogokért való küzdelemhez, az egyenlőtlenségek eltörléséhez, az emberiség gyor- suló fejlődéséhez és az emberi haladáshoz. Ezért a jövőben minden tagállamnak dolgoznia kell azon, hogy megkönnyítse a világhálóhoz való hozzáférést mindenki számára.” (ENSZ-állásfoglalás, 2011) A sorok árulkodó nyíltsággal támasztják alá „az ígéret társadalmának” geopolitikai problémákból eredő hiányosságait és ne- hézségeit, a felügyelet és a korlátozás lehetőségének hatalom általi birtoklását. Nem elég ugyanis sem az, ha valaki részt akar venni az információs társadalom- ban. Ugyanígy nem elegendő az, hogy egy régió fejlettsége lehetővé teszi az aktív részvételt: az egyénnek az infrastrukturális adottságokon túlmenően személyes motivációja is kell, hogy legyen – s akkor még nem szóltunk arról, hogy az adott régió hatalmi tényezői hogyan viszonyulnak az elérhető tartalmakhoz: vezetnek-e be korlátozásokat, cenzúrát, milyen lehetőségeket biztosít a szolgáltató, s milyen törvényekkel szabályozzák pl az internetes tartalmak elérését E tekintetben még szomszédos régiók között is nagy eltérések tapasztalhatók 6.1.5. Az információs és a tudástársadalom jövőképe Ha ma Észtországban valaki autót vásárol, nem kell okmányirodába vagy biztosí- tóba mennie, feltéve, hogy van internetkapcsolata. Némi egyszerűsítéssel: be- szkenneli az adásvételi szerződést, elküldi egy közigazgatási intézmény e-mail cí- mére, s mire elfogyasztotta az ebéd utáni kávéját, e-mailben, digitális aláírással hitelesítve már meg is kapta az átírásról szóló bizonylatot és az autó elektronikus törzskönyvét. Bónuszként személyre szabott biztosítási ajánlatok is várnak a tulaj- donosra, amelyek közül szintén helyben dönthet, sőt digitálisan szerződhet is a ki- választott szolgáltatásra. Ilyen lehet a jól működő elektronikus közigazgatás, az információs társadalom egyik leglátványosabb kényelmi szolgáltatása Az információra alapozott társadalmi berendezkedés egyfelől a cselekvő társa- dalom képzetét vezette be a köztudatba, másfelől a posztmodern szerzőit ihlette meg Amitaï Etzioni, a modern szervezetek szakértője az új társadalomról folyó diskurzusba elsőként vonta be a részvételi demokrácia témáját (Etzioni, 1968). A közösségeket „emberek társadalmi hálójaként” (webs of people) határozta meg, olyan emberekre utalva, akik a másikat személyként ismerik el, és hangot adnak