Page 186 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

184 Műveljük a médiát! sadalomban is szükség van ipari termelésre, anyagi javak előállítására. Ám való igaz, hogy az információs társadalom korszakában a tőke és a fzikai termelés he- lyett az információval való gazdálkodás, az információgazdaság válik a legjelentő- sebb szektorrá a nemzetek gazdasági életében – ez a változás az, amely miatt a „posztindusztriális” megnevezés helyett „információs” korszakról érdemes be- szélni Az információgazdálkodás azonban magával hozta az információs kémke- dést, az adatlopást és a szellemi tulajdonjog megsértését is, mint a jogosulatlan gazdasági előnyszerzés új formáit. 6.1.3. Az információs társadalom és a médiumok viszonya Örvendezünk ugyan afölött, hogy az újmédia villámgyorssá teszi a hírtovábbítást, s így a civil is lehet újságíró, de a Twitteren elsőként közzétett bejegyzés a West Balkán-tragédiáról annyi valóságelemet tartalmazott, amennyi szőlő a kannás bor- ban található. A romák által elkövetett késelésről szóló tweet után hamar kiderült: nem erőszak, hanem tömeges pánik okozta az eseményeket. A tömegkommuniká- ció médiumai nem haboztak átvenni az álhírt, az utólagos korrekciónak pedig jó- val kisebb a hatásfoka, mint az elsőre megalapozott információterjesztésnek. S ez csak egy példa az ó- és újmédia találkozásakor felmerülő problémákra. Információs társadalom nem képzelhető el az információkat feldolgozó, közve- títő és terjesztő médiumok nélkül. „Minden médium új civilizáció hordozója. Ez a központi jelentőségű, csírájában már Condorcet-nál és Mumfordnál fellelhető eszme az 1950-es évektől még inkább kibontakozott [kiemelés – B. T.]” – mutat rá Mattelart (2004) A médium és a technológia összefonódását s így a személyközi és a társadalmi kommunikációra gyakorolt hatásukat számos szerző tekintette ki- indulópontnak, különféle osztályozási szempontok szerint egymásra épülő (volta- képpen a társadalmi kommunikáció történeti korszakait leíró) szakaszokat elkülö- nítve Harald Innis (1951) kétféle kommunikációs irányultságot különböztetett meg: 1 Az időhöz kapcsolt kommunikációs médiumok – pl. a szájhagyomány és a kéziratos források – az emlékezetet, a történetiséget, a kis közösségeket és a gyűléseket, valamint a hatalomgyakorlás párbeszédes formáit helyezik előtérbe. 2 A térhez kapcsolt médiumok csoportja – a nyomtatás és az elektronikus kom- munikáció által megjelenített gépesített hagyomány – központosító jellegű, a teret kiterjesztve és ellenőrizve gyakorolja hatalmát. Marshall McLuhan tömör megállapítása szerint „a médium maga az üzenet” Az általa felvázolt médiumtörténetben 1. a természetes kommunikációt (szájhagyomány, gesztusok útján folyó, vala- mennyi érzékszervet mozgósító kommunikáció)