Page 187 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

Bokor tAMás: Médiaértés 185 2. a látás zsarnokságának kora (betűírás, nyomtatás), majd 3 az elektronikus továbbítás kora követte Ez utóbbi a többi érzékszerv visszatérésének korszaka, amelyet egy új, globális törzsiség vált fel (McLuhan, 1964). Mindkét szerzőnél összefonódik a médium- történet és a társadalomtörténet, hiszen abból az alaptételből indulnak ki, hogy egyrészt a médiumok fejlődése és változásai meghatározzák a lehetséges kommu- nikációk módját s így a társadalom egészének állapotát, másrészt hogy a kommu- nikációban alkalmazott médiumok alakítják a társadalom kulturális viszonyait. (A két kanadai kutató, Innis és McLuhan nézetrendszere sok tekintetben azonos. McLuhan egy ízben maga is elismerte, hogy médiumtörténetét az innisi gondola- tok átstrukturálásával hozta létre ) Akár optimista, akár kritikus nézőpontból közelítünk a médiumtechnológiák társadalomra gyakorolt hatására, az elvitathatatlan, hogy a médiumok „önálló éle- tet élnek”. Sajátságos szerveződésük van, így organizmusként (azaz szervezetként) tekinthetünk rájuk. Talán ezért is érezhetjük olykor úgy, hogy a telefonunk vagy a tévénk okosabb nálunk. Az organizmusokkal foglalkozó flozófákat Ropolyi László (2006) szerint két szempont alapján lehet megkülönböztetni: az organiz- mus autonóm vagy külső kontroll alatt álló jellege, valamint értéksemlegessége vagy értékterheltsége szerint (6.1. táblázat). Az autonóm organizmus önszervező- dő, külső hatás és beavatkozás nélkül is képes létrejönni, míg a külső kontroll alatt álló csakis környezeti hatásra jöhet létre. Az organizmusok keletkezésének érték- terheltsége abban nyilvánulhat meg, hogy létük következményeit nem lehet telje- sen elválasztani a környezetük által megkövetelt következményektől. Értéksemle- gesség esetében azonban a szerveződés léte nem ad hozzá semmilyen többletet a környezeti feltételek által megkövetelt létezéshez, vagyis az organizmus – például egy médiarendszer – a környezet „értékterheltségétől” függetlenül működik. 6.1. táblázat: A szerveződésflozófák egy lehetséges osztályozása A SZERVEZŐDÉS Autonóm „Külső” kontroll alatt áll „Értéksemleges” determinizmus instrumentalizmus mechanisztikus világkép teremtés „Értékterhelt” szubsztantivizmus konstruktivizmus kibontakozás evolúció, konstrukció Magától értetődő, hogy a legtöbb szerző a technooptimista irányba mozdul, s ép- pen e lépés miatt adós marad a médiumfejlődési lépcsők azonosításával, illetve a médiaevolúció okainak feltárásával Mattelart egyenesen „determinista csapdá- nak” nevezi azokat az elméleteket, amelyek szerint a médium határozza meg az üzenetek jellegét – így szerinte Innis és McLuhan nézetrendszere is determinista.