Page 67 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

Andok MónikA: Átható médiakommunikáció 65 A fejezet következő nagyobb egysége a média tartalmi kérdéseinek áttekinté- sét adja megkülönböztetve a médiatartalom típusait és formáit. Az újmédia kor- szakában a legrelevánsabb felosztás a médiatartalom típusai tekintetében a ha­ gyományos médiatartalom megkülönböztetése a felhasználók által létrehozott tartalomtól (user generated content, UGC). Ez utóbbit a digitális platformon meg- valósuló médiakonvergencia tette lehetővé, és az egykori befogadók maguk is tar- talom-előállítókká váltak. De vajon ez azt jelenti-e, hogy egyenértékű, a profesz- szionális tartalommal felcserélhető anyag készült? Semmi esetre sem. Mindkét tartalomtípusnak vannak előnyei és hátrányai: a szelekció, a műsorfolyamszintű szerkesztés hiánya egyik oldalról a piaci, politikai nyomás eltűnését jelentheti, de esetenként a kulturális minőség romlását hozza vagy a professzionalitásban rejlő többlettudásról való lemondást A médiakutatók között akadnak olyanok, akik de- mokratizálódásként konceptualizálják ezt a folyamatot, de akadnak pesszimisták is Ez utóbbiak közé tartozik Peter Dahlgren, aki úgy fogalmaz: belépnek az ama- tőrök, professzionális (technikai) eszközökkel (Dahlgren, 2009: 152). A médiatartalom sikere vagy kudarca, nézettsége, hallgatottsága azon múlik, sikerül-e megfelelő formába önteni. Megtaláljuk-e a prezentációnak azt a módját, mely kellően kreatív az érdeklődés fenntartásához, de nem annyira formabontó, hogy értelmezhetetlen legyen a befogadók számára A formába öntést is több szin- ten képzelhetjük el. A fejezetben három formaszintet, területet mutatok be: a narratíva, illetve az adatbázis szintjét, a klasszifkációs rendszerek működését vagy más néven a médiaműfajokat és végül a médiareprezentációkat Az orosz származású média-fenegyerek, Lev Manovich 2001-es könyvében az újmédia vilá- gának kultúráját új alapról eredezteti. Úgy véli, a klasszikus, írottszöveg-alapú kultúrának lehetett alappillére a narratíva, a történetmesélés cselekménnyel, ka- rakterekkel, helyszínnel. De a szoftveralapú új médiakultúrának ennél jóval na- gyobb a szabadságfoka, mert alapja már nem a narratíva, hanem az adatbázis (Manovich, 2001) A médiaszövegek narratíván túli másodlagos szerveződési szintjét a médiamű- fajok jelentik, a hírtől kezdve a tudósításon, valóságshow-n át a dokumentummű- sorokig. Ezek a többé-kevésbé stabil formakészletű szövegtípusok nemcsak a gyártók, de a befogadók oldaláról is jól elkülöníthetőek, felismerhetőek (McQuail, 2003; Fiske, 2010). Technológiai oldalról az újmédia megjelenése, gazdasági oldal- ról pedig a piaci koncentráció és proftmaximalizálás a műfaji, klasszifkációs rendszer gyorsuló változását hozta az elmúlt másfél, két évtizedben Egyrészt mert minden szöveg, szövegtípus, műfaj médiumspecifkus. Vagyis másként íródik egy televíziós, egy rádiós, egy klasszikus nyomtatott és egy digitális sajtós hír. Másrészt a gazdasági verseny a kockázat minimalizálását és a bevétel maximumát legjobban a formatokkal tudja biztosítani, melyekben remekül ötvöződik a már bevett, ismert műsortípus valami új, friss érdeklődést kiváltó elemmel.