Page 70 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

68 Műveljük a médiát! nyiségi előretörése szembeötlő (Paulussen–Harder, 2014). 2014-ben a Columbia Egyetemhez kapcsolódva három kutató – Claire Wardle, Sam Dubberly és Pete Brown – széles körű kvantitatív kutatást végzett arról, milyen esetekben és mi­ ként használják fel a hírszerkesztőségek a felhasználói tartalmakat 1164 órányi televíziós anyagot és 2254 weboldalt elemeztek, emellett 64 mélyinterjút készítet- tek újságírókkal és szerkesztőkkel a világ 24 országából 38 különféle hírszervezet- től. Az elemzés kimutatta, hogy a hírszerkesztőségek napi rendszerességgel pub- likálnak felhasználói tartalmakat, de ezt ritkán jelzik. Egészen pontosan az anyagok 72 százalékánál nem jelölték, hogy felhasználóktól származik A televí- ziós és a hálózati felhasználások között nem találtak jelentősebb eltéréseket, ma- gyarul a televíziós csatornák és az online lapok gyakorlata nagymértékben meg- egyezett. Az újságírókkal, szerkesztőkkel készített mélyinterjúk hat területre irányították a fgyelmet: – Munkafolyamat. Vajon mi a célravezetőbb, kiemelni a munkatársak egy részét, akiknek csak a közösségi média hírtermelésének fgyelése a feladatuk, vagy az, ha a hírszerkesztőségben ez a feladat mindenkihez tartozik? – Ellenőrizhetőség, ellenőrzés. Az újságírók a felhasználók által létrehozott és feltöltött tartalmak ellenőrzésére szolgáló gyakorlatok kidolgozását tartják a leg- sürgetőbb feladatnak, kiváltképpen a rendkívüli hírek esetére. – A jogi háttér tisztázása. A szerzői joggal kapcsolatos kérdések is aggasztják a szerkesztőket, hiszen a felhasználói tartalmak a legtöbb esetben a készítő bele- egyezése, hozzájárulása nélkül ágyazódnak be a hivatalos hírtartalomba. – Hitelesség, megbízhatóság. Ha a szerkesztőségek hírügynökségektől veszik át a felhasználói tartalmakat, akkor az ügynökség nem ad semmiféle információt a feltöltőről, így a szerkesztőség nem tud utánajárni, mennyire hiteles, megbízha- tó a feltöltő, illetve a tőle származó tartalom. – Minősítések, besorolások. A hírszerkesztők tudják, hogy bizonyos felhasználói tartalmakat aktivista csoportok töltenek fel a közösségi oldalakra, például Szíri- ában vagy segélymunkások teszik ezt Közép-Afrika régióiban. A szerkesztőség- ben tudják, hogy az átláthatóság végett fontos lenne megjelölni, hogy a felhasz- nálói tartalom mögött éppen milyen csoport azonosítható, de ennek a gyakorlata nincs kidolgozva, egyelőre nem tudják, hogyan végezhetnék el a besorolást, mi- nősítést megfelelően és következetesen. – Felelősség. A felhasználók által készített tartalmak bemutatásánál különösen nagy a szerkesztőség etikai felelőssége a fenntartók, a közönség és saját munka- társaik iránt egyaránt (Wardle–Dubberley–Brown, 2014: 7–8). Social Sensor Project Az Európai Unió kutatási programja a Social Sensor Project (www. socialsensor.eu), melynek keretében vezető európai online újságírókat kérdeztek meg, hogy mit kellene tudnia annak a szoftvernek, amely segítené munkájukat